Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

II. FEJEZET LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI

gon, nagy hévvel vitázva beszélt, amikor prédikációjában erre a problémára tért át, hogy ebből arra lehetett következtetni: nem az emberek elsokasodását alapul vevő fel­fogással állt szemben, hanem egész mással: a „mai rendszerrel" hadakozott. Erre val­lott a feltűnő hangváltás, amely akkor következett be hirtelenül, amikor erre a problé­mára rátért. 3. Az újság- és a szentképárusító embertől kérdeztem és tudtam meg Horváth Ri­chárd öreg helyettesének nevét. Megjegyeztem, hogy először azt hittem: Boga István, a volt erdélyi (csíki) plébános beszélt. Boga is ilyen fehér hajú, erős hangú pap. Kér­deztem, hogy áthelyezték-e már Boga főtisztelendő urat. Az újságárus azt mondta: „Boga plébános úr itt van változatlanul. A Verpeléti úton lakik. Itt misézik s prédikál is gyakran. Itt várja be, amíg Erdély ismét a miénk lesz és visszamehet csík megyei falujába." Tehát - Boga régimódi hazafíaskodása érvényesül környezetében ma is. A plébánoshelyettesről azt mondta az újságárus, hogy nagyon megértik egymást Horváth Richárd kanonok úrral. 4. Mindebből az a tanulság, hogy a prédikációkban valami megmozdulás érezhető­vé vált. A gyóntatószékekben kevéssé. Az kétségtelen tény, hogy a szokásosnál keve­sebben és kevesebbet gyóntatnak mostanában. A cisztercita templom jobb oldali kö­zépső gyóntatószékében ült fiatal pap a fiatalokat hosszan (10-12 percig) gyóntatta, kettőt még ennél is tovább. De velünk hamar végzett s egyáltalán nem arra reagált, ami politikai természetű „kételyem" volt. Mihalik a volt jezsuita templomban most is hosszan gyóntatott, s arról beszélt, hogy emberi - azaz papi - közvetítés nélkül is for­dulhatunk Istenhez. Ha valaki a papok mai politikai magatartásával elégedetlen, úgy forduljon közvetlenül Istenhez. (Ez meglehetősen különbözik a jezsuiták általános felfogásától.) Érdekes volna, ha Mihalik ebből a felfogásból kiindulva belemélyedne politikai természetű részletekbe, de most erre nem mutat hajlandóságot. - A város­majori templomban Galambos nem ült be a gyóntatószékbe. 5. Egészen más a helyzet a templomok körül, a reakciós tereferékben. Dr. Hochen­burger Emiiné, tekintélyes krisztinai orvos felesége, aki házmegbízotti 201 feladatot vállalt s a házi békegyülések rendezésében is részt vesz, de amellett a reakciós köz­hangulatnak is kifejezője - a következőket mondta: „Nem kell félni attól, fogy a rend­szerváltozás után nehéz átmenti időszak következik. Mihelyt itt lesz a külföldi köl­csön, azonnal emelkedik a magyar pénz értéke s föllendül a kivitel és behozatal. A kölcsönt mindenesetre az állam veszi fel és állami szervek adják ki magánvállalatok­nak. Minden jó lesz, hamarosan." 201 Házmegbízott, házbizalmi: a bérházak lakói által választott képviselő, összekötő a városi hivatalok­kal és a politikai szervezetekkel. Magyarországon először a Tanácsköztársaság idején választottak házbizalmikat. 1945 után ismét sor került házmegbízottak választására. A lakosság körében többnyire joggal rendkívül népszerűtlenek voltak, besúgóknak tartották őket. 1953 júniusában szüntették meg a la­kóbizalmi rendszert, helyette lakóbizottságokat hoztak létre.

Next

/
Thumbnails
Contents