Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

ború végén (1944 októberében) megalakult gróf Pálffy József elnökletével az illegá­lis Keresztény Demokrata Néppárt. A párt nem tudta magát Szegeden a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásakor képviselni, mivel akkorra már nem lehetett kijutni a körülzárt fővárosból. Programját 1945. január 21-én hozta nyilvá­nosságra, 19 de a KDNP elismertetése nagyon nehezen haladt előre. Rákosi Mátyás már 1945 februárjában ellenezte az új párt bekapcsolódását a politikai életbe. Szerin­te a KDNP politikai szereplése a demokratikus erők összefogását gátolná, sőt a reak­ció „demokratikus köntösben való megerősítését" jelentené. Ugyanakkor a Keresztény Demokrata Néppárt vezetésében már a kezdetekkor két irányzat érvényesült: egy „konzervatívabb" Pálffy és egy „demokratikusabb" Baran­kovics István vezetésével. A közös cél, a választásokon való részvétel, egy ideig áthi­dalta a két csoport ellentéteit, de a belső konfliktus mégis szakadáshoz vezetett. A két utódpárt - mindkettő Demokrata Néppárt néven - már nem volt képes a választáso­kon indulni. Pálffy és hívei a Polgári Demokratikus Pártot támogatták az 1945. évi választásokon, Barankovicsék pedig a kisgazdákat, így két képviselővel be is kerül­tek a parlamentbe. 21 A magyar katolikus egyház vezetése - a pártsemlegességet mindvégig betartva ­egyetlen pártot sem támogatott a választásokon. A világháborút követő két püspök­kari értekezlet jegyzőkönyveiből is csak annyi derül ki, hogy a „Demokratikus Nép­párt indulási szándékát, és azt, hogy keresztény elvek szerint kíván dolgozni, öröm­mel veszi tudomásul a nm. püspöki kar. " 22 A Mindszenty József vezette Magyar Püspöki Kar 1945. október 18-án adott ki egy közös körlevelet, amelyben a híveket a választásokon való felelősségteljes rész­vételre biztatta, és egyben az országban tapasztalható sajnálatos közállapotokra (gya­kori rablások, internálások stb.) is felhívta a figyelmet: „ Vajon az a kormány, amely ily állapotokat tűr, vagy ezekkel szemben tehetetlen, nem fog-e a politikai erőszak zsarnokságával szemben még gyengébbnek és zavartabbnak mutatkozni? Naponta imádkozunk, hogy a magyar nép jobbérzelmű rétegének legyen elég szabadsága a vá­lasztásokon akaratának megmutatására. Titeket pedig Kedves Híveink felszólítunk, hogy fontoljátok meg szavainkat, s a választás alkalmával adjátok szavazatotokat arra a jelöltre, aki az erkölcsi tisztaság, a jog, az igazság és a rend érdekében fog síkraszállni s képes lesz küzdeni ejelenlegi szomorú állapotok visszaélései ellen. [...] Az erőszak és a zsarnokság annál nagyobb lesz, minél kevesebb ellenállásra talál. Az erőszak természete az, hogy ma csak szavazatot kényszerít ki, holnap már fenyegeté­1 A párt programját közli Izsák Lajos: Polgári pártok és programjaik Magyarországon 1944-1956. Bp., 1994,223-225. p. 20 Izsák Lajos: A Keresztény Demokrata Néppárt és a Demokrata Néppárt 1944-1949. Bp., 1985, 26-27. p. 21 Uo. 64-65. p. 22 1945. május 24-i püspökkari értekezlet. A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1945-1948 között. Szcrk.: Bckc Margit. In Dissertationes Hungaricae ex história Ecclesiae. 14. Köln-Bp., 1996, 50. p.

Next

/
Thumbnails
Contents