Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

II. FEJEZET LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI

állapíthatóan régi miniszteriális urakból, méltóságos asszonyokból s ezeknek a csalá­doknak fiatalságából tevődik össze.) A piarista templomban nagyon ünneplés pün­kösdi mise volt. Hárompapos mise, középen Balogh igazgatóval. Felvonultatva, fel­állítva az oltárhoz a piaristák papnövendékci, diakónusai gyertyatartásra, tömjéne­zésre s egyéb segédletre. Lehettek 15-en. Prédikáció nem volt. A piaristáknál régeb­ben karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor többnapos szünet volt. Ilyenkor a tanuló­ifjúság bárhova és bármelyik misére mehetett. A diákmisén ilyenkor nem szoktak prédikálni. A „rózsalevél" kegytárgymozgalom megújítása. 141 4. A Kun utcai templomba siettem. A templommal átellenben az utca másik során kis rózsacsokrot (2-3 rózsaszálból és rózsalevelekből álló csokrot) árusítók fejlődtek fel, álltak hosszú sorban. Az érkezők legtöbbje hozott rózsacsokrot, de azért az árusí­tók is megcsinálták üzletüket. Néhány templomlakó asszony és egy idős férfi több­ször figyelmeztette az árusítókat, hogy maradjanak a kijelölt helyen, mert a templom­udvarban nincs megengedve kegytárgyak árusítása. A templomudvarban és bent a templomban valóban nagy tömeg gyűlt össze, de mégsem annyi, amennyiről előző nap beszéltek. Tele volt a templom, zsúfolva az ud­varnak az a része, amely a templom hosszában terjed, de az udvarnak a templom előtti részén csak kisebb-nagyobb csoportok voltak. Persze, itt és így is jelentékeny tömeg volt az udvarnak ezen a részén. Több pap jött el kisegítőnek - ezek az udvaron elhe­lyezett gyóntatórácsoknál gyóntattak. A szomszéd ház fala mellett lévő gyóntatórács­nál Korompai gyóntatott. [Korompai ma is működésben. ] Nem kérdezhettem meg, hogy Korompai-e az illető, mert ugyanúgy jártam volna akár ötször is, ahogy először jártam, amikor megkérdeztem egy asszonyt, hogy Korompai gyóntat-e abban a gyón­tatószékben. Az asszony gyanakodva nézett rám, majd rántott egyet a vállán és elfor­dult. De nem is tartottam fontosnak a kérdezősködést. Bizonyosnak tartom, hogy Ko­rompai volt a fekete hajú, jellegzetes, kampós orrú pap, aki régebben is mint plébános szerepelt. Most csak az a kérdés: ha Korompai dolgozni jár s nem végezhet papi funk­ciót, vajon engedélye volt-e arra, hogy eljöjjön gyóntatni régi plébániájára ilyen kü­lönleges alkalommal? 5. A misét Fülöp atya mondta. Kihirdette evangélium után, hogy a szentbeszéd mise végén lesz. „Aztán megáldjuk a hívek magukkal hozott kegytárgyait" - mondta. Mennem kellett, hogy 11 órára a Semmelweis utcai örmény kápolnában lehessek. Tá­vozóban megszólítottam egy asszonyt, akinek rózsái fonnyadni kezdtek már. Ebben a 7 László István lapszéli bejegyzése. 148 László István lapszéli bejegyzése. A Korompai Lajossal kapcsolatos információ ellentmondásos. Lásd a 141. számú lábjegyzetet és a kötet végi életrajzot.

Next

/
Thumbnails
Contents