Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

II. FEJEZET LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI

kevesen jelentek meg: csak éppen megközelítették az 50-et azokkal együtt, akik beszéd közben érkeztek. A megnyitó üdvözlést és bejelentést Cavallier József mondta (ő a Szent Kereszt világi elnöke), kb. 10 perces késéssel Szabó Imre püspök is megérkezett. A konferenciabeszédet tartó Magass Miklóst eddig nem tartották békepapnak, most azonban ilyennek mutatkozott. Beszédét azzal kezdte, hogy még bennünk zsong húsvét varázsa. Húsvét ünnepelése még soha ilyen hatalmas arányú, ilyen lelkes és ragyogó nem volt. A feltámadásra minden eddiginél nagyobb tömegek jöttek össze. Nem voltjelen a körmeneten a hatóságok küldöttsége, nem volt díszszázad, sem díszlövés nem dördült el. De ez nem jelentett hiányt, hiszen mindez inkább csak látszatkereszténységre vallott a régebbi években. A tömegek meggyőződése soha nem mutatkozott ilyen erősnek, mint a diadalmas Krisztus idei ünnepén. Ezután a föltámadás „tényét" bizonyította, mint Krisztus istenségének legfontosabb bizonyítékát. Meglehetősen nagy kerülővel jutott el a témához. Krisztus a béke hirdetője volt. Feltámadása után „Béke veletek" köszöntésseljelent meg tanítványai közt.

113 Ma is ezzel a jelszóval van közöttünk, egyházunkban. De milyen is legyen a krisztusi béke? Krisztus békéje az okosságé, az igazságé és a szereteté kell hogy legyen. 1. Az okosságé legyen, vagyis a tudomány, a technika vívmányait tartsa fenn az emberiség javára, s az emberi egyenlőség kifejezője legyen. 2. Az igazság békéje legyen. Ne az elnyomással, a kizsákmányolással, a hódítók erejével akarja megbékíteni az embereket, hanem egy emberhez méltó társadalmi renddel. 3. A szeretet békéje legyen, hiszen Krisztus nemcsak felebarátaink szeretetére, de ellenségeink szeretetére is tanította az embereket s ennek a szeretetnek tanítását is rábízta egyházára. Beszédét a „Béke veletek legszebb köszöntésével" fejezte be. Beszédében az „igazság békéje" résznél néhány mondat majdnem szó szerint tartalmazta azt, amit Pártunk is hangoztat. (Az elnyomás, a kizsákmányolás, a hódítók szándékai említésénél.) Tehát valamivel több nyíltság jellemezte Magass beszédét, mint amennyit egy-egy békepapi megnyilatkozásában hallottunk eddig. Tartózkodásfélét legfeljebb a beszéd egyes részeinek aránytalansága jelzett. Magass a feltámadás jelentőségéről, az idei húsvétról jóval többet beszélt, mint a krisztusi béke jelzett 3. pontjáról. Inkább a „diadalmas Krisztust" ünnepelte, mint békéjét magyarázta. Nem fejtette ki az 1-3. pontban a mai világhelyzet világos megjelölésével a békeharcot. A békeharcot nem említette, pedig talán ez jelentette volna a közeledést felénk. Beszédének ez a része megmásíthatatlan értelmű volt így is, az eddigihez képest bizonyos fejlődés vált érzékelhetővé benne. Tekinthetjük annakjeiéül is, hogy a közeli hetekben a templomokban hozzánk és témánkhoz, szempontjainkhoz igazodó megnyilatkozások hangzanak el. 13 Lk 24,36; Jn 20,19.