Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)
II. FEJEZET LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI
sító asszony meg van elégedve a forgalommal. (A szentképeken nincs régebbi keletű, ma kifogásolható szöveg.) A választás ügye még nem érdekli itt az embereket, sem az öregeket, sem a fiatalokat. Bády nem ült ki gyóntatni. A szentképárusító asszony azt mondja: „az apátúr sokszor beteg, akkor nem jön ki gyóntatni". 6. Érdeklődtem a templom egykori szónoka: dr. Nádas Zoltán hollétéről. Megtudtam, hogy a Vörösvári úton egy volt magánház udvarában épült kis templomban mondja miséit. Ez az udvar szemben van a Vörösvári úti általános iskolával. A sekrestyés elmondta, hogy dr. Nádas Zoltán főtisztelendő úr ünnepen reggel 7 órakor misézik, hétköznap 8 órakor. „Mikor prédikál?" - kérdeztem. A sekrestyés azt felelte. „Nem prédikál mostanában." 7. Még Devánszky prédikációját akartam hallani. Prédikációit eddig úgy ítéltem meg, hogy a kifogásolható részeket a pap ügyetlensége okozza. Most úgy hatott, hogy inkább szándékosságból, mint szónoki fogyatékosságból beszél a materializmus híveinek „silány, ocsmány lelkületéről" s arról, hogy a rossz katolikusok rossz családi életet folytatnak, zilált házasságban élnek. Ez tennészetes, sőt szükségszerű következmény, hiszen a földön áldásos, szép élet, csak a katolicizmusból eredhet, semmi másból. 8. Hivatkoztam az Új Ember legújabb száma 98 4. oldalán Kunszery Gyula 99 „Juhász Gyula" című cikkére. Juhász Gyulát mi a haladók sorába számítjuk. Verseit kiadta az Állami Könyvkiadó, s egyik sorozatukban tanulmány jelent meg Juhász Gyuláról. Ez a tanulmány a haladó, a szocializmus felé közeledő szellemű költőt jellemezte Juhászban, aki a Tanácsköztársaság idején „Tűz" címen kommunista folyóiratot szerkesztett Szegeden, s aki később meg is szenvedett ezért a szereplésért. Juhász tulajdonképp az álmodozás, az elvonulás költője volt. Voltak szép forradalmi versei s voltak olyanok is, amiknek stílusromantikája katolikus színezetet használt fel. Kunszery cikke egészen katolikus költőnek állítja be Juhászt. Nem cáfol, nem vitatkozik a mi kritikusaink megítélésével, de ellenkező állításokat hangoztat. Már jó ideje törekvése - Révai József elvtárs kezdeményezésére - az új irodalomtudománynak, hogy a magyar irodalom haladó hagyományaival a közösséget fenntartsa. Ilyen viszonyok közt Kunszery cikke csak tendenciózus lehet. Tendenciózusnak kell minősíteni annál inkább, mivel nemrég Arany Jánosról (akinek verseit most hozta új kiadásban az Állami Könyvkiadó, s a könyvet az állam és főváros meg is vette, meg is küldte az iskoláknak már) hasonló szándékkal írt apró cikket Kunszery az Új Emberben. Ott meg az Arany János népiségében megnyilatkozó katolikus vonásokat emelte ki. László István Az Új Ember 1953. évi 15. számáról (április 12.) van szó. Lásd László István jellemzését Kunszeryröl a II. fejezet végén.
