Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

II. FEJEZET LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI

történt. A felszabadulás előtt s a Horthy-időkben ő volt a rákosszentmihályi legitimista párt titkára s vezetője, mert az elnök: Achátz István ny. ezredes nem volt olyan agilis, mint a fiatal Törőcsik. Törőcsiknek tulajdonítható, hogy a tantestületek legitimistái olyan hangoskodók, tüntetők mertek lenni s olyan büszkén fenyegetőztek. Hogy Törőcsik ügyére most visszatérek, annak különleges oka van. Templomok és iskolák környékén igen sokat beszélnek arról, hogy a kommunisták bátorsága már alábbhagyott. „Menteni akarják az irhájukat; már dörgölőznének, jönnének hozzánk. Törőcsiket nem merték bántani soha, neki mindig a kegyét keresték." Az ilyen beszéd most mindenütt felhangzik. Rákosszentmihályon különösképpen. Törőcsikkel valahogy ilyenformán áll a dolog, csakugyan. Amikor a felszabadulás után feleségével és családjával (akik a kórházvonatának személyzetét alkották) megjött Németországból, őket minden további nélkül igazolták, míg a tantestület más tagjainak heteken keresztül meg kellett küzdeniük az igazolásért,

90 pedig ezek — mint Kispéter Miklósné tanárnő - nem Németországban, hanem Kőszegen voltak apósuknál, testvérüknél. (Ez a dolog valójában nem tartozik ide, ugyanis a különleges elbírálást nem a kommunistáknak köszönhette, hanem a szociáldemokratáknak: Szeder Ferenc képviselő felesége ugyanis Törőcsik iskolájában volt tanítónő.) Más természetű eset a következő. Törőcsik be volt osztva tavalyelőtt nyáron a számtant tanítók továbbképző tanfolyamára. Délutánonként nem jelent meg az órákon. A tanfolyam igazgatója, Pinkert István igazgató (az én volt helyettesem és utódom) nem akarta elnézni ezt, Törőcsik erre írást szerzett az oktatási osztály vezetőjének aláírásával. Engedélyezték neki, hogy távol maradjon a délutáni órákról. Itt meg kell jegyeznem, hogy Törőcsik igen gyenge tanító. Korán lett igazgató, de ezt kizárólag annak köszönhette, hogy apósa levélhordója volt Zichy János grófnak s Zichy nagyon ragaszkodott Törőcsik igazgatói kinevezéséhez. Tavaly az októberi forradalom

91 ünneplésekor Törőcsik egy útkereszteződésnél állt s átkiabált az iskolájával felvonuló Pinkert István igazgatónak, hogy ez az utolsó ilyen felvonulás, jövőre már nem lehet ünnepelni a forradalmat. Ezt sokan hallották. De a dolognak semmi következménye nem lett. 1951 telén valakinek feljelentésére a Közoktatási Minisztérium egy megbízottja jelent meg Rákosszentmihályon. Több pedagógust kikérdezett Törőcsik dolgai felől. Valaki hozzám küldte őt. Én elmondtam, hogy Törőcsik rendkívül nagyotmondó, hence1945 után alakult Népi Bizottságok vagy Igazoló Bizottságok megvizsgálták a volt alkalmazottak, (köz- és magán-) tisztviselők, katonák stb. háború előtti tevékenységét. Akiről bebizonyosodott, hogy „antidemokratikusan" viselkedett, azt nem igazolták, állásából elbocsátották, nyugdíjazták, felfüggesztették. A bizottságok a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjainak képviselőiből és a szakszervezetek küldötteiből, valamint két „civil" bchívottból álltak. Tevékenységüket 1946-ig (néhol 1948-ig) folytatták. 91 1917. november 6-án éjjel (a pravoszláv naptár szerint október 24-én) kezdetét vette Szcntpétervárott az orosz nép és az egész világ történelmére meghatározó jelentőségű forradalom. November 7-én a felkelő forradalmárok elfoglalták Pétervár kulcspontjait (telefonközpont, bankok, Téli Palota). Győzött az orosz októberi forradalom.