Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)
II. FEJEZET LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI
nyosan. Be kellene láttatni a pedagógusokkal, hogy az iskolai élet megújítása helyett nem lehet a régi iskola formalizmusával és szigorú osztályozással kierőszakolni az eredményt, aminthogy nem elég a pedagógusok emberi magatartásának, felelősségtudatának fejlődésére sem azok törekvése, akik a párthelyiségben kommunistának mutatkoznak, de már a nevelőtestületi szobában rémhíreket sugdosnak, közeli éhínségrőljósolnak. S akik az évenkénti kötelező 1 gyónáson és áldozáson kívül újabban - külpolitikai feszültséggel párhuzamosan 80 - már legalább havonta áldoznak. (Ezt főleg a krisztinavárosi templomban láttam.) 10. Most az I. István Gimnáziumról. Igazgatója: dr. Balogh Endre igen jó marxista történész, aki nagyon meggyőző tud lenni óráin és a tanulókkal való érintkezésben. De fejlődnie kell Baloghnak abban, hogy mások munkájával szemben pedagógiai, tárgyi és ideológiai szempontból olyan igényeket támasszon, aminőket a szocialista építés, a mai átalakulás iskolájában meg kell valósítani. Beéri azzal, hogy a nevelők régi gimnáziumot csináljanak: a tanulókat munkába fogják, munkában tartsák s hogy esetleg adjanak valami kis szocialista ízű megítélést, ami ugyan nem tudja megfogni, foglalkoztatni a tanulókat. Az iskola nevelői közt - Balogh igazgatót kivéve - nincs párttag. Az iskola nevelői nem kapnak megfelelő ösztönzést arra, hogy a fejlődés egyedül lehetséges útjára lépjenek: a párttagságot, pártéletet biztosítsák maguknak. Dr. Gelencsér Károly és Koltai Gézáné kiváló eredménnyel tanulják az orosz nyelvet és irodalmat. Ebből és nevelői emberségükből következően: lehetnének már párttagok vagy legalább céljuk lehetne, hogy párttagok legyenek. De nem kapnak semmiféle ösztönzést erre. Marczinkó Andor, Hegedűs Sándor és dr. Berkes Ferenc pedig fékezhetnék rémhírterjesztő és egyéb reakciós buzgalmukat, ha nem maradna el az igazgatói figyelmeztetés. Sajnálom, hogy ezt meg kellett állapítanom, mert legutóbb - a nevelői értekezlet szempontjainak megbeszélésekor - megint úgy tapasztaltam, hogy Balogh egészében tudja: milyennek kellene az új iskola belső életének lenni. Valami tartásra, erősítésre azonban neki is szüksége lenne. 11. Végül az István Gimnázium újabb tehertételéről szólok. Fodor Dénes (pártonkívüli) tanár helyett Ötvös Jánost bízták meg az igazgatóhelyettesi teendők ellátásával. Ötvös nem mond olyan reakciós nagyhangúságokat, mint Marczinkó Andor, aki előttem is hangoztatta, hogy Sztálinnak előbb, sokkal régebben kellett volna meghalnia. De Ötvös sem ismer el, nem tart jónak semmit abból, amit a népi demokrácia Az ötvenes évek hidegháborús légkörében álandó szlogennek számított a „nemzetközi helyzet fokozódása", a „külpolitikai feszültség". László István a jelentésben természetesen utalhatott a nemzetközi élet valós feszültségforrásaira: pl. az 1952. november 1 -jei Marshall-szigeteki első amerikai hidrogénbomba felrobbantására, a november 4-én lezajlott amerikai elnökválasztásra (lásd a 29. számú lábjegyzetet), Sztálin 1953. március 5-i halálára.