Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

II. FEJEZET LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI

dás nélkül nincs igazi vallásos élet... Mindig Isten szavát kell követni. Isten szavát érzi az ember, de nem elég érezni, tudni is kell azt. A tudást az egyház adja meg. O tanítja Isten szavát tévedhetetlenül. Természetes, hogy nem elég a tudás sem, Isten szavát követni is kell. 10. Meghallgattam Sík Sándor nagyböjti beszédét a belvárosi főplébánia-templomban. Beszédsorozatában ez volt a kezdet. Maga a beszéd a mi szempontunkból nem volt különösebb érdekességü. Bejelentette, hogy a nyolc boldogságról beszél: a hegyi beszéd első részéről.

56 Nem nyolc parancsolatot közölt Krisztus, hanem nyolc boldogságot említett: az üdvözülés útját ezzel tette járhatóvá, megtalálhatóvá. Talányos értelmű a hegyi beszéd s a nyolc boldogság megjelölése is: „Boldogok a szegények... Boldogok, akik üldözést szenvednek..." Ennek mélyebb értelméhez kell eljutni, aminthogy a kereszténység egész tanításában is így van. Mindebben egészen teológia[i] vonalon haladt és maradt. Azután részletcsen ismertette a hegyi beszéd elmondásának körülményeit, az akkori történelmi és földrajzi adottságokat. Végül arra kérte és buzdította hallgatóit, hogy nagyböjtben naponta olvassanak egy-egy részletet az evangéliumból. Beszédénél a mi szempontunkból érdekesebb és tanulságosabb az, hogy nagy tömeg hallgatta meg a belvárosi templomban. A piarista diákoknak és volt diákoknak külön beszédsorozatot tart a piarista kápolnában, de azért itt is nagy számban gyűlt össze a fiatalság. László István 14. 1953. március 1-jei jelentés MÁRCIUSI. 1. Csütörtökön este először a Kun utcai templom Rita-ájtatosságára mentem. A litániára megint igen nagy tömeg gyűlt össze. Mozdulni nem lehetett, állni is nehezen. A beszédet egy ismeretlen pap tartotta: kerek arcú, erős, testes, beszéde egész megfogalmazásában falusiasán okoskodó pap. Egyik példát a másik után mondta, színezte, közben - nyilvánvaló, hogy Dombos Fülöptől kapott információ után - iparkodott színleg hozzánk közeledni. Egyik kitétele volt: „...Ma a járványos betegségekkel nem ez már a helyzet. Ma - hála az orvostudomány s a szociális intézmények fejlődésének - már nem pusztítanak a gyilkos járványok úgy, mint Szent Rita életében." - A másik: „Reviczky Gyula, a nagy költő, sokat szenvedett tüdőbajától, szenvedett az emberek meg 56 Mt 5,1-16; Lk 6,20-22 57 A piarista kápolna egészen 1957-ig a korábbi piarista épülettömbben (ELTE Bölcsészettudományi Kar) maradt (lásd a 72. számú lábjegyzetet), csak 1957 után alakították ki helyén az Egyetemi Színpadot.