Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
az olvasás megkönnyítése érdekében [ ] jelek között toldottuk be, és hasonlóképpen jártunk el az eredetiben olvashatatlan, de egyértelműen kikövetkeztethető szavak esetében is. A kihagyásokat [...] jellel jelöljük. AII. fejezet, a per iratai esetében a kihagyások kizárólag az iratok olyan formális részeit érintik, amelyek közlése felesleges ismétléstjelentene; a III. fejezet néhány dokumentumát viszont terjedelmi okokból rövidítve közöljük. Amennyiben a periratok egyes bizonyító dokumentumokat hibásan idéznek, ezeket külön jelölés nélkül javítottuk, ha az eltérésnek tartalmi jelentősége nincs. A szövegkritikai és a magyarázó jegyzetek között nem tettünk különbséget. Az anyag gerincét a Budapesti Népbíróságon 1945. november 14-23. között megtartott főtárgyalás jegyzőkönyve képezi. A jegyzőkönyv készítésének módját a Bűnvádi perrendtartás (1896:XXXIII. tc, a továbbiakban Bp.) 331. §-a írta elő. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kellett a per minden lényeges alakiságának hü leírását, a vallomásokat pedig akként, hogy annak „lényeges tartalmát kimerítően és teljes hűséggel tüntesse fel." Fontos ügyekben a bíróság elrendelhette a gyorsírással történő szó szerinti lejegyzést. Noha van nyoma annak, hogy szó szerinti jegyzőkönyv az Imrédy-perben is készült 1 , ez nem került elő. Kötetünkben a Bp. szerint megszerkesztett hivatalos jegyzőkönyv szerepel. Ezt azonban - elkülönítve - kiegészítettük a Magyar Országos Tudósító és a Magyar Távirati Iroda hivatalos kiadványaiból szerkesztett Az Imrédy-per. A vád, a vallomások és az ítélet. Szerk. Ábrahám Ferenc, Kussinszky Endre. Bp., 1945. című egykorú kiadvány szövegével. Ez ugyan erősen kivonatosan, nemegyszer tendenciózusan rövidítve, átszerkesztve közli a per anyagát, mégis értékes forrás, mivel számos olyan párbeszéd, a vádlotthoz és a tanúkhoz intézett kérdés szerepel benne, ami a jegyzőkönyvből kimaradt. Az utolsó tárgyalási napon elhangzott vád- és védőbeszédet, valamint Imrédynek az utolsó szó jogán elmondott szavait csak ennek alapján tudtuk közreadni, mivel a jegyzőkönyv csupán elmondásuk tényét rögzíti. Az elsőfokú főtárgyalás jegyzőkönyvében dőlt betűvel szedett szövegrészek minden esetben ebből a brosúrából származnak. A brosúra szövegét csak azokban az esetekben használtuk fel, ha a hivatalos jegyzőkönyv szövegéhez ellentmondásmentesen illeszkedett. 1 Az Igazságügy-minisztérium Molnár Kálmán volt parlamenti gyorsírónak 657 000 pengőt utalt ki az Imrédy-per lejegyzéséért. MOL XIX-E-1-1 Ta 23822/1945.
