Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

rendőrtiszt, SS-Obergruppenfűhrer és a rendőrség tábornoka, majd a Waffen-SS tábornoka. 1944—1945 a magyarországi SS és német rendőralakulatok parancsnoka (Höherer SS- und Polizeiführer in Ungarn). WLASSICS GYULA BÁRÓ (1884-1962), jogász, köztisztviselő, kultúrpolitikus. Az 1920-as-l930-as években a vallás- és közoktatásügyi minisztérium helyettes államtitkára. ZÁCH EMIL (1883-1949), honvédtiszt, katonai szakíró, címzetes vezérezredes. 1938-1940 a Honvédelmi Minisztérium katonai főcsoportfőnöke. 1940 nyugállományba helyezik. ZICHY JÁNOS GRÓF (1868-1944), köztisztviselő, politikus. A keresztény pártpolitika és a katolikus társadalmi mozgalom vezető személyisége, 1922-től nemzet-, ill. országgyűlési képviselő. ZSIDÓ SÁNDOR (1897-?), ügyvéd. 19391940 kormánypárti, 1940-1944 Imrédypárti országgyűlési képviselő. ZSINDELY FERENC (189 l-l 963), köztisztviselő, politikus. 1936-1938 akonnánypárt ügyvezető alelnöke, 1939-1943 miniszterelnökségi politikai államtitkár, 1943. március 29.-1944. március 22. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. ZSITVAY TIBOR (1884-1969), jogász, politikus. 1922-1939 kormánypárti országgyűlési képviselő, 1927-1929 a képviselőház elnöke, 1929-1932 igazságügyiminiszter. 1945 júniusában őrizetbe veszik, 1946 júniusában szabadlábra helyezik, külföldre távozik. A Budapesti Népbíróság távollétében első fokon 2 év és 6 hónapi fegyházra ítéli, amit a Népbíróságok Országos Tanácsa 1948-ban 8 évi fegyházra súlyosbít. Emigrál. A Legfelsőbb Bíróság 1992-ben felmenti. ZSOLT BÉLA (1895-1949), író, publicista, politikus. 1921-1933 a Világ, 1933-1944 az Újság c. liberális napilapok munkatársa, az egyik legjobb tollú újságíró, merészen támadja a nácizmust és a nyilasokat. A német megszállás után a Gestapo letartóztatja, koncentrációs táborba deportálják. Hazatérése után a Magyar Radikális Párt egyik vezetője, a Haladás c. hetilap szerkesztője.