Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

III. FEJEZET DOKUMENTUMOK IMRÉDY BÉLA POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

tegci, amelyek bizalmának letéteményesei vagyunk, félreérthetik magatartásunkat és politikai következetlenségnek minősíthetik. Kitettük magunkat ennek a veszélynek, éppúgy, mint annak a félremagyarázási lehetőségnek is, mintha a hatalomban való részesedés megkaparintása céljából felkínálkoznánk. Megtettük mindezt, mert hívek voltunk ahhoz a legfőbb elvünkhöz, hogy mi a magyar nemzetet nem egy újabb széttagoló pártalakulattal akarjuk gazdagítani, hanem egyesítő programot és egyesítő gondolatokat akarunk a magyar közéletbe belevinni. Ezt a legfőbb célkitűzést követtük most is, rengeteg mérsékletet gyakorolva, kritikánkat lefokozva, érzéseinket megfékezve. Úgy láttuk azonban, hogy a nemzetnek a háború komoly periódusába lépése mindnyájunk számára alkalmat ad arra, hogy megkíséreljük eloszlatni mindazt, ami elválaszt és kidomborítani azt, ami egyesíteni tud. Nem kérünk, nem kívánunk és nem várunk a magunk számára semmit, csak szolgálni akarunk a nemzetnek. Távol áll tőlünk az a gondolat, hogy bármit is feladjunk elvcinkből, jól megfontolt és az idők által igazolt meggyőződésünkből. Mint párt, utunkat egyenesnek látjuk, és meg vagyunk róla győződve, hogy a nemzet a mi igazságaink jegyében fogja megtalálni jövendő boldogulását. Mint párt ráérünk várni, de mint magyar hazafiak úgy éreztük, hogy a nemzetnek szolgálatot teszünk, ha megkíséreljük siettetni - formai áldozatok árán is - a helyes út megtalálását. Megmondottuk merre látjuk a biztosabb jövőbe vezető utat. A felelősség azokat terheli, akik vakságukban vagy elfogultságukban ezt a meglátásunkat nem osztják. Azokon áll, akik a hatalom birtokában vannak, hogy a nemzet rátalál-e az alkotó munka harci zajtól fel nem vert útjára. De ha ezt nem így ítélik meg, akkor nagyon kérjük, tegyenek egyet, válasszák a nagyobbik rossz: a lassú tespedés, a nemzeti értékek lassú szétporlása és a nemzet lelki felőrlődése helyett a kisebbik rosszat: a vélemények szabad megmérkőzésének útját, amely talán súrlódások, talán kisebb-nagyobb megrázkódtatások árán, de mégis elvezethet a nemzet lelki egységének és útja követendő irányának megtalálásához. Mi a nemzet befolyásolatlanul szabad döntésének készséggel alávetjük magunkat. BFL XXV.l.a. 3953/1945. 682-705. p. Gépelt fogalmazvány dátum és aláírás nélkül, több kéztől származó javításokkal. Az 1. oldal tetején kézzel: „Kállayhoz intézve." „1943.X.1. dátummal lett átnyújtva." Keletkezésére lásd Imrédy politikai rendőrségen tett vallomását, 1945. okt 8-9-én. (II. fej. 4. sz. dokumentum).