Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

III. FEJEZET DOKUMENTUMOK IMRÉDY BÉLA POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

alacsonyabbrendüségi érzés, akár túlzott önértékelés uralkodjék el az ifjúság lelkében. Igazságügyi téren fel kell szabadítani a bíróság lelkét minden személyi és politikai kötéstől. A bíró ne függjön mástól, mint lelkiismeretétől, amely az egységes új közszellembe legyen ágyazva. Inkább tisztítsuk meg egyszerre a bírói kart azoktól az elemektől, akik az új magyar politika irányát nem tudják szívvel-lélekkel követni, de azután legyen a magyar bíró az, ami évszázadokon át volt, az igazság politikailag befolyásolhatatlan őre. A korrupciók és visszaélések kiirtására a megfelelő szervezeti intézkedésekről és a könyörtelen végrehajtás biztosításáról már volt szó. A közigazgatásban a szervezeti változtatások nagyrészt elhalaszthatók, de nem halasztható el a friss új szellem érvényesítése az egész vonalon. Ennek elsősorban a népi szellemben, tehát a közönséggel, társadalmi állásra való tekintet nélkül, egyforma előzékeny bánásmódban, a munkaidő teljes kihasználásában és gyorsaságban kell megnyilvánulnia. A felelősségérzet felkeltése, az öntevékenység előmozdítása, a felelősség érvényesítése a másik kitűzendő cél. A szolgálati viszonyok és illetmények megfelelő szabályozása az utánpótlást is biztosíthatja, de szükség esetén, a háború idején a honvédelmi szolgálatra történő behívás útján is elérhető az utánpótlás. Szervezési téren egy kérdéssel érdemes foglalkozni, és ez a minisztériumok tehermentesítése céljából nagyobb területi egységeknek, több megye felett álló hatóságoknak mint végérvényesen döntő fórumoknak kialakítása. A zsidókat illetőleg a fent már megjelölt intézkedések mellett gondolni kell arra, hogy a vezetésből és a közszellem befolyásolásából azonnal kikapcsoltassanak, de ugyanakkor munkaerejük racionálisan kerüljön kihasználásra. A nemzetiségi kérdések vonatkozásaiban, nézetünk szerint, a történelmi tapasztalat útját kell járnunk, amely azt mutatja, hogy nemzetiségeink közül viszonyunk a német nemzetiséghez mindig más volt, mint a többi nemzetiséghez. Nemzeti problémáink megoldásába pozitíve kapcsolódtak bc, harcainkban-politikában éppúgy, mint a csatamezőn - velünk együtt haladtak. Azt hisszük, hogy a magyarság államvezetői bölcsessége és gyakorlata a mai viszonyok között is meg tudja találni azt az utat, hogy a nemzetiségi kérdés korszerű szemlélete mellett helyreállítsa a régi viszonyt. Éppen ezért a német nemzetiség kérdését másképp kell kezelnünk, mint a többi nemzetiséggel való viszony szabályozását, de természetesen úgy, hogy a magyar államvezetés szempontjai és a magyar nemzeti és népi érdekek csorbát sem anyagiakban, sem szellemiekben ne szenvedjenek. A gazdaságpolitika terén a vezetés egysége és hatályossága minden területen, ide értve tehát a jegybankpolitika terét is, feltétlenül biztosítandó, s ha kell, a szükséges közjogi természetű változtatásoktól sem szabad visszariadni. Az irányított gazdálkodás végrehajtása bürokráciával egyáltalán nem lehetséges, de különösen nem egy olyan bürokráciával, amelynek természetes okoknál fogva szakszerűség és egyéb szempontokból vett kvalitásai nem lehetnek olyan elsőrendűck, mint békebeli körülmények között. Éppen ezért, az irányított gazdálkodás meszszemenően a gazdasági érdekeltségek - hivatalos felügyelet alatt álló - szervezetei-