Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

III. FEJEZET DOKUMENTUMOK IMRÉDY BÉLA POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

zolni fogunk egynéhány konkrétumot, amelyek nélkül bizalmat érdemlő megindulás, nézetünk szerint, nem is képzelhető. Érinteni fogunk egyes szervezési kérdéseket is, továbbá bizonyos pszichikai vonatkozásokat, anélkül azonban, hogy a személyi kérdések területét érintenők. Felfogásunk egyébként is az, hogy a tárgyi alapok megtalálása esetén személyi kérdések csak annyiban játszhatnak szerepet, amennyiben a bizalom légkörének megteremtése céljából szükségesek. Egyébként a hozzáértés és az alkalmasság kérdése dönthetnek csakis, minden egyéb szempont félretételével. Amennyiben a gyakorlati teendők megvalósításához olyan szervezési intézkedésekre volna szükség, amelyek a társadalom szélesebb rétegeit vagy egyetemét ölelnék fel, a szervezésnek a pártszempontok félretételével, katonai szellemben és ehhez simuló módszerek segítségével kellene megtörténnie. E ponton kell megemlítenünk minden gyakorlati együttműködés egyik leglényegesebb előfeltételét. Teljesen megengedhetetlen, hogy ezekben a nehéz időkben homályos célok szolgálatában karhatalmi jellegű szervezkedés folyjék az országban.

110 Olyan szervezkedés, amelynek éle - hogy ti. kik ellen irányul - nem világos. Olyan általános megjegyzések, hogy a „belső ellenség" nem fog még egyszer felülkerekedni, bizonytalan szövegű utalások az 1918/19-es eseményekre, egyáltalán nem megnyugtatóak, mert méltán lehet tartani attól, hogy ez a szervezkedés nem pusztán a vörös veszedelem ellen irányul, hanem egyéb belpolitikai célokat is szolgál, amelyeket nem mer nyíltan bevallani. De egyébként is, semmi garanciát nem látunk arra, hogy a beszervezettek a nemzetre esetleg nehezedő súlyos megpróbáltatások idején nem fogják-e a kapott fegyvereket egészen más irányban és egészen más célok szolgálatában felhasználni, mint azt a szervezkedés vezetői ma gondolnák. A vörös veszedelem ellen a katonai szellem töretlen fenntartása, a honvédség belső fegyelmének megőrzése és ha kell, a polgári lakosság fegyverfogható és megbízható férfiainak katonai vezetés alatt álló hivatalos és nyílt kötelékeiben való megszervezése az igazi biztosíték, nem pedig a műkedvelő fegyveres erők felállítása. Előfeltétele tehát minden együttműködésnek minden ilyenfajta szervezkedés leállítása, illetve az említett katonai parancsnokság alá helyezése. Keménykezű vezetésre van szükség, hogy a nemzet a jövő viharait megállja, de ez a kemény kéz csak akkor áldás és csak akkor tartós biztosíték a fenyegető veszélyekkel szemben, ha kemény kézzel biztosított fegyelem nem csak külsőleges, hanem a lelkek belső alárendeléséből, tehát a vezetés iránti bizalomból fakad. Különben merev és törékeny keret marad pusztán, amelyet egy erősebb sorscsapás darabokra repeszthet. 11 A Törzsökös Magyar Nemzetségek Szövetsége baráti Huszár Aladár vezetésével kormányzóhü polgárőrség szervezését kezdte meg. - Egy esetleges szélsőjobboldali puccskísérlet ellen Horthy és Szombathelyi 1943-ban egy irreguláris karhatalmi alakulat szervezésének gondolatával foglalkozott. Egy szabadcsapat toborzása meg is kezdődött a Duna-Tisza közén. „És végül úgy voltunk ezzel is, mint minden mással: nekirugaszkodás, fecsegés,... és amikor eljött a döntő pillanat a cselekvésre: meghunyászkodás, visszahúzódás, sőt kimosakodás" - vonta meg a hamvába holt kísérlet mérlegét Kádár Gyula vezérkari ezredes, 1943 augusztusa - 1944 áprilisa között a vezérkari főnökség 2. osztályának vezetője. Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig. Budapest, 1978, Magvető Könyvkiadó. 2. kötet, 522. p.