Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

III. FEJEZET DOKUMENTUMOK IMRÉDY BÉLA POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Legyetek nyugodtan, a magyar katona, a hatóságok, a kormány s az egész nemzet ismeri és teljesíti kötelességét. Azokhoz pedig, akik ezt az orvtámadást kieszelték és végrehajtották, akik egy békés magyar város újjászületését ágyútűzzel zavarták, szálljon el innen az intő kiáltás: vigyázz, ne bántsd a magyart! Akarás kell az élethez, ernyedés helyett duzzadó erő. A nemzet testét, lelkét az életre kell megedzeni. A nemzetnek, ha élni akar, arányosan kell tagolva lennie. Nincs helye a nemzeten belül a kasztokra, az osztályokra való elkülönülésnek, a születési előjognak, a gőgnek, nincs helye annak, hogy a fényes családfával bíró lenézze az egyszerűbb származásút, gazdagabb a szegényebbet, a műveltebb, tudósabb az egyszerűbb, pallérozatlanabb elméjűt. Lesznek mindig különböző életkörülmények s ebből kifolyóan különböző életszínvonalak. Lehetnek különböző jogok, de a több jognak több kötelesség feleljen meg. Ez a különbség is csak úgy állhat fenn, ha biztosítva van az egyszerű, de emberhez méltó megélhetés a nemzet minden fia számára, másrészt, ha nyitva van az út mindenki számára, hogy befuthassa azt a pályát, amelyen a nemzetnek legtöbb hasznot hajthatja. Minél kisebb számú egy nemzet, annál kevésbé engedheti meg, hogy tehetségei elkallódjanak. Ezeket a megérdemelt posztrajuttatni, legszebb feladatok egyike. Előfeltétele a tehetségek megtalálása. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha magyar és magyar közt lélekben leomlik minden válaszfal, ha mindnyájunkat áthat az a tudat, hogy először magyarok vagyunk és ha mindenünkben kifejlődik az az értékesítési képesség, amely egyetlen szempontból mér: ki mennyi szolgálatot tud tenni nemzetének. Nem jelent ez falanszter rendszert, elválást a családtól, hagyománytól. A vér kötelékei természetes kötelékek, melyeket az emberi elme bármily finoman mesterkélt konstrukcióival sem lehet elszakítani. Elaltatni nem lehet a vérnek ezt a szavát. Ezért jobb tudatossá tenni, hogy a családnak mint olyannak van szerepe, ezért a családi kötelék ápolandó, a családi hagyomány szent és tiszteletre méltó. Tudatossá kell válni annak is, hogy az ősök által felhalmozott eszmei kincsek nem mennek veszendőbe, hanem átruházódnak bizonyos fokig az utódokra. Történelmi érzék, józan ítélőképesség, széles látókör lehet egyéni munka, egyéni tehetség eredménye, de ezeknek a tehetségeknek a kifejlődését megkönnyíti az ősök munkája. Ezért van minden helyesen felépülő társadalomban szerepe a történelmi hagyománynak, a történelmi hagyományokat ápoló, hordozó családoknak. A nemzeti hagyomány a családi hagyományoknak az összetevője és éppen ezért a családi hagyomány tényező a nemzeti hagyománynak és a nemzetnek a fejlődésében. Az új élet parancsszava: egység a nemzetben, tudatos egység. Állandó, szerves, tudatos összeműködés hassa át a társadalmat, amely a nemzeti sorsforgandóság napsütéses időszakaiban lehet lazább, lehet az egyéni szabadságnak több teret adó, de amelynek történelmi próbatétel idején szorosan egybe kell kapcsolni a nemzet minden egyes fiát és fegyelmezetten kell a közös célok felé irányítania. Elég volt a széthúzásból, az osztályok, rétegek szerinti széttagolásból. Mi a népi egység új Magyarországát akarjuk felépíteni és utódainknak átadni. A turáni átok már néhányszor tetszhalálra ítélte a nemzetet, s ki tudja, ha hagyjuk tovább pusztítani, nem fog-e egyszer minket a népek nagy temetőjébe temetni. Valamennyien felelő-