Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

tc Szálasit a Vasgárda sorsára és figyelmeztette, hogy amennyiben pártja bármit kezdeményez a magyar kormány ellen, „német szurony okkal találja magát szemben".

78 1941 őszén a Nyilaskeresztes Párt képviselőcsoportjában és felső vezetési szintjén elviselhetetlenül nyomasztóvá vált a levegő, és a külső ösztönzéstől is gerjesztett belső válság szakadáshoz vezetett. Szeptember 12-én a Szálasi-pártból Baky Lászlóval az élén kilépett hét képviselő, valamint Pálffy Fidél, aki nem bírt parlamenti mandátummal. Néhány napon belül még hat honatya követte őket. Szeptember 18-án Baky és Pálffy vezetésével kilenc képviselő létrehozta a Magyar Nemzetiszocialista Pártot, szeptember 24-én pedig négyen az Imrédy-párthoz csatlakoztak. Majd egy körlevél bejelentette, hogy az MMP és az MNSZP, szervezeti önállóságának megőrzésével, szeptember 23-án megalakította a Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetség nevü politikai blokkot.

79 Az országgyűlésben 32 képviselővel rendelkeztek, a parlamenti tevékenységet Imrédy irányította, a két párt közös bizottságát Rátz Jenő vezette. Virtsologi Rupprecht Olivér, a Magyarság című kb. 40 000-50 000 példányban megjelenő reggeli politikai napilap kiadó-tulajdonosa szintén kilépett a nyilaspártból, és újságját a pártszövetség rendelkezésére bocsátotta.

80 A tömörülést létrehozó politikusok a pártszövetséget a teljes körű szélsőjobboldali egység kristályosodási pontjának tekintették. Bár a két alapító párt megőrizte szervezeti különállását, de ezt a vezetők, elsősorban az imrédysták, átmeneti állapotnak tekintették. A Magyar Élet Pártjából is vártak átlépőket, különösen pedig a Nyilaskeresztes Párt csatlakozására számítottak.

81 1941 október elején ismét megindultak a tárgyalások Szálasi és a pártszövetséget képviselő Rátz Jenő között. A nyilasvezér azonban nem volt hajlandó alárendelni magát Imrédynck. A megbeszélések végül november 14-én fúziós megállapodás nélkül megszakadtak, csupán abban egyeztek meg, hogy havonta rendszeres konzultációkat tartanak, sürgősség esetén pedig a két párt vezetősége soron kívül találkozik. Ilyen érintkezésre csak elvétve került sor, az egyesülésre vonatkozó tanácskozások teljesen megszűntek, a kérdés lekerült a napirendről. A nyilaspárt felső vezetésének bomlása azonban nem szűnt meg. Szálasi 1942 februárjában kizárta pártjából Hubay Kálmánt és Ruszkay Jenőt, akik továbbra is szorgalmazták az imrédystákkal való egyesülést, továbbá önként lépett ki több országgyűlési képviselő, akik az MNSZP-hez csatlakoztak. A pártszövetség parlamenti ereje 1942 közepén 40 főre emelkedett, míg a nyilasok száma ennek a felét sem érte el az Országházban. Megszilárdultak azok az erőviszonyok, melyeket egy liberális napilap 1941. október végén, az őszi ülésszak kezdetén a következőképp jellemzett: '* MOL X 5050 Szálasi Napló, 1941. 29. p. 79 Jelen kiadvány III. fejezet 12. B. dokumentum, 522. p. - MOL K 2. Országgyűlés elnöki és általános iratai. B. XXII. 5. 80 MOLK 149. B.M. VII. res. 1941-4-13246. 1941. szeptember 14-21. 81 Uo. 1941. szeptember 21-28.