Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

III. FEJEZET DOKUMENTUMOK IMRÉDY BÉLA POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

is állami, hanem inkább társadalmi téren működő személyekre gondolok, állami funkcionáriusokra és intézetekre csak annyiban, amennyiben megfelelő szakember (értve alatta nemcsak a felkészültséget, hanem az általános elgondolásba beleilleszkedő konstruktív lelki beállítottságot is) nem akadna. Egy bizottságra gondolok tehát, amely olyasféle funkciókat látna el, és olyan hatáskörrel volna felmházva, mint az egyes nagyobb horderejű kérdések kivizsgálására Angliában létesített Royal Commission-k,

17 amely előtt tehát nyitva volnának az állam rendelkezésére álló adatok, és amelynek joga, sőt kötelessége volna az egyes kérdésekkel komoly hozzzáértéssel foglalkozó egyéneket megcitálni és véleményükről meghatározott kérdőpontok alapján tájékozódni. A bizottság működésének kiinduló pontja a bizottsági munka célirányos megszervezése, tehát a szervezetnek, a munkakörök helyes felosztásának a megállapítása s a munkamenet és munkarendszer meghatározása volna. A bizottság (később főbizottságnak nevezem) hat albizottságra oszlanék, úgymint: a./ mezőgazdaság, b./ ipar, c./ értékesítés (külkereskedelem és belkereskedelem egyaránt) , d./ közlekedés, építkezés és közmunka, e./ hitelügy és tőkepolitika, f./ szociálpolitika. Esetleg csatlakozhatnék egy külön bizottság államigazgatási és társadalomszervezési (nevelési) problémák tárgyalására, de lehetséges az államigazgatási kérdés tanulmányozását mint tisztán kormányzati kérdést kikapcsolni, és a társadalomszervezéssel kapcsolatosan felmerülő kérdéseket a többi bizottságokhoz szétosztva bekapcsolni. Mindegyik albizottságnak külön elnöke, főelőadója és vezető titkárja volna, az albizottságok elnökei a főbizottság elnökével és egyéb (legfeljebb 3-5) kinevezett tagjaival együtt képeznék együttesen a (fő)bizottságot, amelynek szintén volna külön főelőadója, akit az egyes albizottságok főelőadói, és volna egy főtitkára, akit az egyes bizottságok vezető titkárai támogatnának. Az egyes albizottságok dolgoznák ki a saját ügykörükbe tartozó kérdőíveket, és bíznának meg bizonyos írásbeli előkészítő referátumok (monográfiák) elkészítésével külön meghívott egyes szakembereket. A kérdőívek összeállításával és az előkészítő referátumok elkészültével a tárgyalásra váró problémák mind felvetődnének. Ezen problémákra vonatkozólag kellene azután az egyes bizottságoknak a meghívott szakembereket meghallgatniuk. Úgy gondolnám, hogy e szakemberek között kellene szerepelniök oly politikusoknak is, akik bizonyos kívánalmakat igen merészen hangoztatnak, hogy egy szakértő és kitanult bizottság keresztkérdéseinek tüzében álljanak helyt az általuk hirdetett tanokért. A főbizottságnak és az albizottságoknak a tárgyalásai zártak volnának, de a tárgyalásoknak az anyaga az utolsó betűig publikálandó volna (kivéve azokat a részeket, amelyek külügyi vagy honvédelmi érdekeket sérthetnek). Az albizottságoknak a munkaanyaga bizonyos egységes szempontok szerint volna összeállítandó. Az albizottságok munkájának a megkezdését meg kell tehát hogy előzze a főbizottság részéről bizonyos irányelveknek a kitűzése. Ez utóbbit viszont, 17 Királyi bizottságok.