Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

III. FEJEZET DOKUMENTUMOK IMRÉDY BÉLA POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

nagyon komoly meggondolást igényelnek abból a szempontból, hogy az utódállamok esetleges hasonló intézkedései nem sújtják-e igen komolyan az ottani magyar sajtót!) A másik intézkedés, amely bizonyos anyagi áldozatokat involválna,

12 és amely elsősorban a „zsidónak" nevezett nagytőkét érintené, az lehetne, hogy a társulati adó folyó évben esedékes 1/4 évi részleteinek duplája (tehát a társulati adónak 1/2 évi összege, ami kb. 6-7 millió pengő közötti összeget tesz ki), soron kívül fizettessék be azzal, hogy ezen soronkívüli befizetés egy később megállapítandó mód szerint tudassék be a társulati adóba, vagyis a további 1/4 évi részletek egyelőre változatlanul és változatlan összegben fizetendők, míg a betudás kérdése nem tisztázódik. (Ez a betudás a társulati adó kulcsának bizonyos emelésével lenne elintézhető, úgy, hogy a jövőben sem tángálná

13 a társulati adónak mai hozamát.) Ez az összeg - melyet a boletta-alap

14 feleslegeiből 10 millióra lehetne esetleg kiegészíteni - kizárólag arra szolgálna, hogy a mezőgazdasági munkanélküliségnek leginkább kitett, tehát a legalacsonyabb napszámokat feltüntető vidékeket részesítsük támogatásban, elsősorban közmunkák révén. Ezek a közmunkák azonnal megindítandók volnának. Természetesen elsősorban bekötő, makadám utak építése s a tanyavilág útrendszerének megjavításajöhet számításba, de fel lehetne használni bizonyos összegeket a vízi munkálatokra, erdősítésre, ugyanezeken a vidékeken új iskolák építésére (ahová a legjobb és legmegbízhatóbb tanárokat kellene áttelepíteni!), orvoslakoknak, vagy egyszerű, kisigényű betegápoldáknak létesítésére és berendezésére. (Organikus megoldása ennek a kérdésnek természetszerűleg megkívánná előzetesen egy közmunkakatasztemek a felállítását, amelyre egyébként később még rátérek.) (Ugyancsak lásd később a vámvédelem csökkentésére vonatkozó megjegyzéseket.) Szükség volna továbbá az ifjúság irányában is bizonyos pozitív intézkedésekre. Nem tartanám helytelennek, ha úgy, amint ínségmunkák céljaira és egyéb célokra előirányzat nélküli hitelek vétettek igénybe, az ifjúság irányában is ilyen előirányzat nélküli hitellel történjék egy hathatós intézkedés. Az úgynevezett önállósítási alap

15 működését egy félévvel előbb is megkezdhetné, és egymillió pengő azonnal be volna állítható abból a célból, hogy vidéken a fiatal orvosok száma szaporíttassék, akik részére átmeneti néhány esztendő tartamára minimális havi fizetés (80-100 pengő) vol12 Vonna maga után. 13 Érintené. 14 Boletta-alap: a boletta a gabona belföldi ártartásának biztosítása érdekében 1930-1934 között forgalomban volt ún. gabonajegy. 1 q gabonára kibocsátott értékjegy volt, az évenkénti gabonaárnak megfelelően egy részével a termelő az adóját törleszthette, vagy pénzre válthatta, ennek fedezetét szolgálta a boletta-alap. 15 1937. július 9-én lépett hatályba a 4600/1937. M.E. sz. rendelet a Nemzeti Önállósítási Alapról. A jogszabály értelmében a 40. életévüket be nem töltött személyek számára a gazdasági és szellemi foglalkozási ágak körében önálló pálya alapítására kölcsön folyósítható. Előnyben részesülnek a felsőfokú képzettséggel rendelkezők, de elegendő lehet a középiskolai végzettség vagy kellő szakmai jártasság. 1939. június 30-ig, tehát két esztendő alatt mindössze 1075 fő részesült NÖA-kölcsönben.