Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

III. FEJEZET DOKUMENTUMOK IMRÉDY BÉLA POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

intézkedés, amely ezeknek a szempontoknak kíván eleget tenni, úgy prezentálódik, minthogyha a zsidóság alátámasztására és hatalmának növelésére szolgálna. De nemcsak így prezentálódik, hanem a valóságban is sokszor ezzel a hatással jár. Ezen a bajon alaposan csak a nevelés és a versenynek eredményes felvétele segít, mert arra a megoldásra, hogy a zsidóságtól szabaduljunk, politikai gyengeségünk és gazdasági felkészültségünknek hiánya következtében ma nem gondolhatunk. Mindamellett bizonyos intézkedések, amelyekre alább rátérek, alkalmasak lehetnek ezen a téren is oly előfeltételek megteremtésére, amelyek a gazdasági ésszerűség által megkövetelt intézkedéseket lehetségessé teszik anélkül, hogy ez az amúgy is diszproporcionált

4 zsidóbefolyás növekedésével járna, sőt azt vissza is fejlesztheti. A mélyben rejlő bajok között meg kell emlékeznünk a mezőgazdasági proletariátus kérdéséről, amely alatt értem nemcsak a mezőgazdasági napszámos, munkás, cselédréteget, hanem mindazokat, akik saját birtokuk hozamából teljesen megélni nem tudnak, és alacsony életstandardjuk fenntartására is időnkint a bérmunka valamely formáját vállalni kénytelenek. Ennek a rétegnek az életstandardja emelésre szorul, habár azok a kívánságok, amelyeket e réteg sorsának javítása érdekében ma hallunk, a városi életstandard szintjéről nézik a problémát, és a szükséges emelés mértékét felette eltúlozzák. Ez a két baj : a zsidókérdés és a mezőgazdasági proletariátusnak a kérdése került ma az érdeklődés előterébe, és szolgáltatja a legvadabb agitációnak az anyagát. Az antiszemitizmus inkább a városok, az ifjúság és a középosztály problémájával fonódik össze, s mintegy ösztönszerű kifejeződése annak a süllyedési folyamatnak, amely a középosztályban megy végbe. A keresztény iparos, kereskedő és lateiner,

5 meg kistisztviselő ijedten látja a maga fokozatos elszegényedését, gyermekeinek kilátástalan jövőjét, míg az amúgy is kifelé élő zsidóság életmódja, legalább látszólag, fokozatos emelkedést mutat. A másik oldalon a zsidóság, amely bölcsen tudja, hogy problémákat Magyarországon sokkal kevésbé megoldásuk útján, mint inkább azzal lehet az érdeklődés homlokteréből kirekeszteni, ha konkurens, vagy még nagyobb fontosságú problémát tolunk elébe, a mezőgazdasági proletariátus kétségkívül igen súlyos helyzetét igyekszik az előtérbe állítani, és a maga mentésére kihasználni. Mind e két probléma nem tartozik az efemer,

6 átmenő jellegű problémák közé, amelyeket türelemmel és kivárással el lehet intézni. Mindkettő gyökeresebb kezelést igényel, amelynek azonban nehéz megtalálni az útjait és módjait, de amelyeknek kezelhetéséhez el kell jutnunk, s az erre szükséges időt meg kell nyernünk. így térek vissza a bevezetőben mondottakra, hogy bizonyos tüneti rendszabályokra van szükség, amelyek azonban - ismétlem - csak időnyerést céloznak. A zsidókérdés rendezésére rendkívül kedvező a pszichológiai momentum. Maga a zsidóság okosabb része ijedten látja politikai helyzetének rosszabbodását, s tudja, 4 Aránytalan. 5 Értelmiségi. 6 Múló.