Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
kifejtette az Nr. 11. §. 1. pontjának értelmezésével kapcsolatban, ugyanúgy a 15. §. 1. ponját is egy büntetendő cselekménynek tekinti, és ebben látja bűnösnek mindazokat, akik a népellenes törvények meghozatalában akár kezdeményezőként, akár pedig tevőlegesen, tudatosan részt vettek. Az a körülmény, hogy vádlott több népellenes jogszabályt kezdeményezett, illetve többnek meghozatalában vett tudatosan részt, cselekményét nem teszi többrendbelivé, legfeljebb vádlott népellenes bűnösségét jobban kidomborítja, éppen ezért az elsőbírói rendelkezésnek minősítésre vonatkozó részét az Országos Tanács itt is megsemmisítette, és vádlottat csak egyrendbeli, Nr. 15. §. 1. pont alá eső cselekményben mondotta ki bűnösnek. Ez a cselekménye a tárgyalás és a bizonyítás adatai szerint az 1938. évi XV. tc., majd az 1939. évi IV. tc. kezdeményezésében, illetve tudatos elfogadásában, később pedig a Sztójay-kormányban való részvétele idején több, mégpedig négy zsidórendelet minisztertanácsi elfogadásában merült ki. Ez a négy rendelet a következő: 2210/1944. M. E. számú rendelet, a zsidók bevásárlásainak időbeli korlátozásáról. A 2231/1944. M. E. számú rendelet külföldi zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanainak kezeléséről, 2250/1944. M. E. számú rendelet a zsidók orvosi gyakorlatáról, a 2650/1944. M. E. sz. rendelet a zsidóvagyonok kezelése tárgyában. V. Vádlott cselekményének tárgyi súlyát ennek a pernek a keretében szinte lehetetlen megítélni. Cselekményének tárgyi súlya egyenes arányban van annak idején volt {népszerűségével 591 . Népszerűsége pedig} 592 Személyi súlya különösen a középosztály előtt igen nagy volt. Ez eredményezte, hogy háborús cselekményei romboló hatásukban az ország cgy[éb] háborús bűnöseinek cselekményeit fölülmúlni voltak alkalmasak. A vádlott kétségkívül akarta a háborúnak Magyarországra való kiterjedését, és kiterjedése után abban mind fokozottabb mértékben való részvételünket. A háború akarásával kapcsolatban szükségképpen látnia kellett és számolnia kellett azzal a rombolással, amit a háború országunkban véghezvitt. A háború akarása ugyanis magába foglalja a pusztulás akarását. Növeli alanyi bűnösségének a fokát az a körülmény, hogy ebben a háborúban győzelmet, melynek ígérgetésével követőit elvakította, Magyarország részére nem remélhetett. Nem remélhette ugyanis sem azt, hogy Angliát, az Amerikai Egyesült Államokat, vagy Szovjetoroszországot külön-külön, vagy éppen mind a hármat mi Magyarország fogjuk legyőzni. Előtte nem Magyarország, hanem a hitleri Németország győzelmi ábrándjai lebegtek. Világos kellett hogy legyen előtte, hogy a kis népek jogát semmibe sem vevő hitleri német győzelem szabadságunk és függetlenségünk teljes megsemmisülését, tehát Magyarország elvesztését fogja jelenteni. Vádlott előtt ezek világosan kellett álljanak, s elte591 Helyette: „irányító szerepével". 592 Kézzel áthúzva.
