Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
mó részben mégiscsak ártatlan népe. Önmagukban beszélnek: a romba döntött városok, földig rombolt gyártelepek, a Dunában fekvő gyönyörű hidak, az éhező és hidegtől didergő tömegek. Ennek a katasztrófának egyik előidézője volt dr. Imrédy Béla vádlott, az ő uszító, alantas és a való tényeket elhallgató beszédeivel és hírlapi cikkeivel. És súlyosbítja vádlottnak itt értékelt felelősségét még az, hogy a tényállásban körülírt három újság nem általa írt közleményei is az ő és pártjának programját hirdették, vagyis a háborúnak erőteljesebb mérvben való továbbfolytatását harsogták az újságolvasó közönség fülébe. Mindezeknél fogva vádlott eme cselekményei hiánytalanul valósítják meg az idézett rendelet 11. §-nak 6. pontjába ütköző és e szerint minősülő egy rendbeli háborús bűntettnek összes alkotó elemeit. 4./ a. / A tényállásban (III. 4. a. pont) körülírt első két zsidótörvénynek a vádlott kétségtelenül kezdeményezője volt, éspedig az elsőnek mint tárcanélküli gazdasági miniszter, a másodiknak mint miniszterelnök. Nem kell bővebben fejtegetni, elég csupán a tényállásban foglaltakra utalni, hogy a két törvény a nép egy részének, a zsidóságnak vagyoni és személyi érdekeit milyen súlyosan sértették. Vádlottnak eme cselekményei tehát az idézett rendelet 15. §-ának 1. pontjába ütköző, s annak 1. tétele szerint minősülő egy rendbeli folytatólagosan elkövetett népellenes bűntettnek minden ismérvét magukban foglalják. b. l Vádlott a második zsidótörvény életbeléptetése utáni beszédeiben, írásaiban - amint ez a megállapított tényállásból kitűnik - változatlanul izgatott a zsidóság ellen, állandóan sürgette szigorúbb rendszabályok bevezetését, és ezt a fokozott antiszemitizmust tette úgy az általa alakított párt (MMP), mind a Magyar Nemzetiszocialista Párttal létesített pártszövetség egyik sarkalatos programpontjába. Különösen kiemelendő a tényállásban idézett, 1942. november 25-én a parlamentben elmondott beszéde, amelyben követelte - a művelt nyugati kultúrájú, nagy tudású, közgazdász és politikus - a régi középkori gettóknak korszerű feltámasztását, a zsidóságnak megállapított élelmiszer fejadagon felüli keresletből való kikapcsolását, mint lakásfogyasztó elemek, korlátok közé szorítását, a vagyoni túlsúlynak megszüntetését. Nem tekinthető tehát jóhiszeműnek az a védekezése, hogy az első zsidótörvényt a közhangulat lecsillapítására, a másodikat pedig a probléma hatóokainak megszüntetése érdekében kellett meghozni, hogy a kérdés nyugvópontra jusson. (Jkv. 47. old. első bekezdése.) Ezeknek is (a gettók feltámasztása) figyelembevételével kell azután megítélni és értékelni vádlottnak a tényállás III. 4. b. pontjában ismertetett cselekményeit. Nincsen adat rája, [sic!] tényként ezért nem lehetett megállapítani, de felmerül a
