Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

A vádlottnak - fent már kifejtett közéleti súlyánál és elismert tekintélyénél fogva ­minden parlamenti és publicisztikai megnyilatkozása alkalmas volt arra, hogy széles néprétegek lelkében keltsen visszhangot. A vádlott közhangulatot kialakító jelentőségét illetőleg elég rámutatni csupán arra a közismert tényre, hogy ő tette „szalonképessé" Magyarországon a nemzetiszocia­lizmust. A középosztály és a felsőbb rétegek ugyanis eleinte idegenkedtek eme szélső jobboldali fertőző eszméktől; mikor azonban látták, hallották és olvasták, hogy Imrédy Béla is magáénak vallja a fasizmus és nácizmus ideológiáját és kívánja azok­nak - némi változtatással - Magyarországra való átplántálását, tömegesen szegődtek melléje, s váltak a nemzetiszocializmus híveivé. Az 1938. szeptember 5-én Kaposvárott tartott beszédében 5 (dr. Farkas Elemér és dr. Rassay Károly tanúk vallomásai, jkv. 144. és 176. old.) melyre az egész ország felfigyelt, már „új koreszméről" szólalt, „csodás forradalmat" emlegetett. Az általa alapított „ 1938-as kör" október 26-i ülésén tartott beszédében a követke­zőket mondotta: „a tekintély és a szabadság elvének ... adagolása, különböző korok­ban különböző kell, hogy legyen. Ma olyan időt élünk, amikor a tekintély dózisának kell dominálnia ... Azt hiszem, hogy meg lehet teremteni azt az életformát, amelyre nekünk szükségünk van, amely biztosítja a tekintély domináló szerepét és a nemzet egységét... A jövő fejlődés alapjául egy mozgalmat kell teremtenünk. Nem pártdikta­túráról van szó, hanem olyan mozgalom megteremtéséről, amely erős, körülírt ideo­lógiai alapokon áll és ezen az alapon állva hordozza a kormányzatot... amikor én ked­ves barátaimat ennek a körnek a megalapítására biztattam, már erre a mozgalomra gondoltam. (Új Magyarság 1938. X. 27-i száma; jkv. 41. old.) Emlékezetes az 1938. évi december hó 31-én Ónodon elmondott beszéde is, mely többek között a következőket tartalmazta: „A magyar külpolitika Róma-Berlin ten­gelyre támaszkodik, mégpedig érzelmi okokból is ... érvényesíteni kell a tekintély el­vét ... a kritikát itt is bizonyos korlátok közé kell szorítani. Változtatni kell azon a helyzeten, hogy a keresztény elem a kereskedelemben és az iparban háttérbe van szo­rítva. A zsidókérdés rendezésében kivesszük a munkásság vezetését és a munkaköz­vetítést a zsidó kezekből. Politikánk lényege, mely egy igazi fajvédelmi politika, ... jobboldali politika,... amely szakít a nemzetközi kapacitásokkal és a szabadkőműve­sekkel." 523 1940. évi november hó 3-án Pécsett többek között így szólt a hallgatóközönség­hez: „A második zsidótörvényt, amelyet az én kormányom nyújtott be, a parlament annyi enyhítéssel, záradékkal, kibúvóval emelte törvényre, hogy határozottsága je­lentősen csökkent... Új Európa van születőben. Az az új Európa a szociális és népi gondolat jegyében áll. A német nemzetiszocializmus és az olasz fasizmus megtalál­ták nemzetük lelkének megfelelő megvalósítási formát, s ezzel irányt mutattak az új Európának ... Egészben új életstílusról van szó, melyet nem lehet bölcs szemlélődés­III. fejezet 5. sz. dokumentum. Új Magyarság, 1938. december 31. 1-2. p.

Next

/
Thumbnails
Contents