Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
tőleg távol kell tartani az ország területétől, s ha ezt az ország gazdasági erőinek segítségével elő lehet mozdítani, ez egyben - szerinte a nemzetnek jól felfogott érdeke is. (Népügyész előtti vallomás 3. old. IV. bek.). 510 Vádlott a maga kimagaslóan nagy gazdasági szaktudásával hozzá is látott, mint a tárca nélküli miniszter, a négy gazdasági minisztérium összehangolásához, s azok működésének eredményesebbé tételéhez. Hetenként megbeszéléseket tartott a gazdasági miniszterekkel, s megállapodást is hozott létre bizonyos irányelvek tekintetében. A gazdasági csúcsminisztersége alatt némi előrehaladás be is következett a gazdasági kérdések megoldása tekintetében (Sztójay Döme tanúnak a jkv. 110. oldalán tett vallomása) 511 . És nem rajta, nem az ő akaratán és tehetségén múlott, hogy különösebb eredmények nem jelentkeztek működése nyomán, hanem azon, hogy abban az időben állandósultak a szövetségesek légi bombázásai különösen a szállítási vonalak és a hadi fontosságú üzemek ellen. Ennek figyelembevételével azonban már azt is jelentős eredménynek kell tekinteni a háború tovább folytatása szempontjából, hogy az értékek pusztulása mellett is - biztosítva volt az utánpótlás legalább olyan mértékben, mint volt az a vádlott minisztersége előtt. Hogy a vádlott mennyire komolyan vette a feladatát, legjobban mutatja a Magyar Megújulás Pártjának szervezeteihez 1944. augusztus 2-án intézett azon utasítása, hogy a nemzet minden erejét latba kell vetni az igazságos ügy (mármint a német ügy) győzelméért, a nyers valósággal férfiasan szembe kell nézni. A pártszervezetet minden cselekvésüket egyedül és kizárólag a katonai helytállásnak, a gazdasági erők felfokozásának szolgálatába állítsák. (Jkv. 33. old.). 512 Vádlott gazdasági csúcsminisztersége 1944. évi augusztus hó 23-án ért véget. 2.1 a./ A vádlott első ízben 1933. februárjában lett országgyűlési képviselő: a gróf Apponyi Albert halálával megüresedett jászberényi kerületben. Képviselőségéről 1935 januárjában, amikor a Magyar Nemzeti Bank elnökévé nevezték ki a fentiek szerint, lemondott. Később az 1939-cs választásokon, melyeknek maga is egyik irányítója volt, s szerzett egységes-párti programmal mandátumot a pécsi választó kerületben, s ennek birtokosa volt későbbi egész politikai szereplése alatt. 1940. október 3-án kilépett a Magyar Élet Pártjából, és a képviselőház 1940. évi október hó 21-i ülésén közölve, hogy a pártba a következő képviselők is beléptek [sic!]: Jaross Andor, Kunder Antal, Börcs János, Füzzy 513 Kálmán, Horváth Ferenc, Horváth Géza, Nagy László, dr. Károlyi Viktor, Rajniss Ferenc, Lucza Antal, Oláh György, Németh Andor, Papp Mihály, Pintér Béla, Eszter Miklós és Zsidó Sándor. 510 Lásd 127. p. 511 Lásd 254. p. 512 Az utasítás nem található a per iratai között. 513 Helyesen Füssy.