Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
REMÉNYI-SCHNELLER: A relatív pénzügyi egyensúlyban a zsidóellenes rendszabályok kétségtelenül okoztak zavarokat, és a német megszállás költségei is. A német csapatok pengő-ellátásának kérdése kizárólag pénzügyi kérdés volt, és ezt csak velem - s nem a vádlottal - tárgyalták le. POLITIKAI ÜGYÉSZ: A Nemzeti Bank kimutatása szerint 1943. december 31-én 170 millió márka volt a szaldó, ezzel szemben kilenc hónappal később 1363 millió volt, tehát több mint 500%-os emelkedés mutatkozik. Ugyanezen kimutatás szerint 1944 folyamán 3363 milliárddal emelkedett az egyenleg a mi terhünkre, ebből 1046 millió márka esik árukivitelre, 1038 millió pedig a németek megszállási költségeire. Hogyan tudja ezt Ön összeegyeztetni előbbi kijelentésével, hogy ti. a szóban levő időszakban nem történt milliárdos szaldóemelkedés. 469 REMÉNYI-SCHNELLER: Rosszul mutatja ki a Nemzeti Bank. A kérdéses időpontig a márka szaldóemelkedéséről volt szó, viszont a csapatszállítások költsége a pengő szaldóra ment. POLITIKAI ÜGYÉSZ: Az a bizottság, amely mostanában külföldön járt az elhurcolt javak felkutatása céljából, megállapította, hogy 1944 júniusában kivitték a Bodrogközi vasút gördülékeny leltári tárgyait teljes mértékben, továbbá a m. kir. állami ércbányászat arany- és czüstkészleteit, valamint a Hungária Vegyészeti Gyár és Kohómüvek budapesti fémkészleteit. Ön szerint tehát vittek-e ki Németországba a vádlott minisztersége alatt értékeket? REMÉNYI-SCHNELLER: Úgy tudom, hogy nem vittek. KÁLDI ISTVÁN VÉDŐ: A vádlott gazdasági csúcsminisztersége alatt fokozódott-e a termelés? REMÉNYI-SCHNELLER: A vádlott a minisztertanácsok során a szakminisztereknek nem tett semmiféle javaslatot a termelés fokozása érdekében. Az ő működése következtében a termelést nem fokozták. Ezen időben vádlott viszonya a nyilasokkal tudomásom szerint nagyon rossz volt, és 1944 augusztusa után is. KÁLDI ISTVÁN VÉDŐ: Az 1944júniusi minisztertanácson a vádlott hosszabban felszólalt a zsidókérdésben. Emlékszik Ön arra, hogy mit mondott ez alkalommal? REMÉNYI-SCHNELLER: 1944 júniusában az egyik minisztertanácson, ahol hosszú tárgyalás volt a zsidókérdésben, felszólalt a vádlott is a bánásmód, a kegyetlenkedések ellen, azután azt kívánta, hogy a hercegprímásnak különösen a kikeresztelkedett zsidókra vonatkozó kívánságait vegyék komoly tárgyalás alá. Volt azután még akkor egy svájci, svéd és amerikai kitelepítési akció, mely ki akarta emelni a táborokból a zsidókat, és ennek az akciónak megszívlelését ajánlotta a minisztertanácsnak a vádlott. SULYOK DEZSŐ NÉPÜGYÉSZ: Tudomása van Önnek arról, hogy mi történt a zsidó deportáltak vagyonával? REMÉNYI-SCHNELLER: A deportált zsidók vagyonát a Sztójay-kormány zár alá A német tartozások összege 1943-ban 963 millió pengő, 1944-ben 2,9 milliárd pengő volt.
