Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

galmazás, de az értelme az, hogyha a törvényjavaslatot [leszavazzák]" , akkor egy káosz fog bekövetkezni, ami a szélsőjobboldal javát szolgálja. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ a Bp. 305. §-a értelmében a tanú elé tárja a nyomozás során tett vallomását. FELLNER: Ezt a vallomásomat a fenti helyesbítéssel fenntartom. Tanácsvezető bírónak a Bp. 305. § 3. bekezdése értelmében a vádlotthoz intézett kérdésére vádlott a tanú vallomására észrevételt nem tesz. A népbíróság a tanú megesketését indítvány hiányában a Bp. 311. § 2. bekezdése értelmében mellőzi. Belép Kelecsényi Elek, 55 éves, debreceni születésű, budapesti (VI. Andrássy út 45. sz.) lakos, nős, honvéd alezredes foglalkozású, érdektelen tanú, aki a Bp. 210. §-nak 2. bekezdésében foglalt törvényes figyelmeztetés után az alábbiakban tesz vallomást: KELECSÉNYI: 1939 elején felkerestem vádlottat, aki akkor miniszterelnök és egyben a Hadviseltek Bizottságának volt az elnöke. Ez a Frontharcos Szövetségből kivált bajtársakat egyesítette magában, akik helytelenítették, hogy a Frontharcos Szövetség vezetői mindinkább jobbra tolódó irányzat szolgálatába állították a Frontharcos Szövetséget. Velem együtt volt több arany vitézségi érmes és vaskoronarenddel kitüntetett bajtársam. Mi, akik a küldöttségben voltunk, nem voltunk érdekelve a javaslat tekintetében, hanem azért mentünk, mert aggódtunk bajtársainkért és a készülő jogfosztások miatt.

400 Emlékiratunkat Szirák Béla olvasta fel, amelyben tiltakoztunk a készülő második zsidótörvény azon rendelkezései ellen, melyek a törvény hatálya alá eső bajtársainkat érintették volna. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: Mi volt a konkrét kérésük? KELECSÉNYI: Az volt a kérésünk, hogy mentesüljenek a zsidótörvény hatálya alól azok, akik a hadra kelt seregnél bármilyen szolgálatot teljesítettek. Vádlott előterjesztésünket nem honorálta, előadva azt, hogy a hivatkozott javaslatban politikai meggyőződését követte, olyan úton haladt, amelyről őt nem lehet lctéríAz eredetiben tévesen: „megszavazzák". 400 A vallomásban - vagy annak jegyzőkönyvi rögzítésében - tévedések vannak. Imrédy nem lehetett a Hadviseltek Bizottságának elnöke, ez a testület ugyanis 1939 novemberében alakult a zsidó hadviseltek érdekeinek védelmében, a Pesti Izraelita Hitközség keretében. - Az Országos Frontharcos Szövetség 1929. október 5-én kezdte meg hivatalos formában a működését. 1938. január 9-én hatályba lépett az 1938:IV. tc. „Az 1914-1918 évi világháború tűzharcosai érdemeinek az elismeréséről", és ennek alapján megalakult a Magyar Tűzharcos Szövetség, amelynek alapszabályát 1939. szeptember 18-án hagyták jóvá. - A magas kitüntetésekkel rendelkező zsidó frontharcosok érdekében a második zsidótörvény tárgyalása idején mozgalom indult. Lásd Szakály Sándor: A hadsereg és a zsidótörvények az ellenforradalmi Magyarországon. In Szakály Sándor: Hadsereg, politika, társadalom. Budapest, 1991, Lánchíd Kiadó. 51. p.