Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
második bekezdés második felében foglalt vallomásomat most is fenntartom. Hozzáfűzni kívánom azonban, hogy ez a háború Imrédy és pártunk részéről védelmi háborúnak volt tekintve. Védelmi volt ez a háború annyiban, hogy nekünk semmiféle hódító szándékunk nem volt az Orosz Birodalommal szemben. SULYOK DEZSŐ NÉPÜGYÉSZ: A propagandát napról napra fokozni kellelt, a háború lélektana is azt követeli, hogy a finis felé a propagandánakfokozódnia kell. Kállay de facto 212 nem csinálta ezt a propagandát, éppen ennek következtében állott be a németek megváltozása. KUNDER: A háború fokozottabb mértékben való folytatására nem kellett vádlottnak a kormányt buzdítani, mert a németek Kállay Miklósnak az oroszokkal szemben folytatott politikáját megnyugvással látták. SULYOK DEZSŐ NÉPÜGYÉSZ: Ez teljesen ellentmond Sztójay vallomásának. Miért volt akkor szükséges a németeknek ide bevonulni? KUNDER: Az én megítélésem szerint a német megszállásnak oka nem ebben keresendő, hanem abban, hogy bizonyos tapogatódzások történtek angol irányban, ami a németeket nagy mértékben nyugtalanította. További ok volt a zsidókérdés meg nem oldása, ami Veesenmayer szerint olyan méreteket öltött, hogy gazdasági pozíciókban még mindig vezető szerepet töltöttek be, minek folytán a politikai életre is bizonyos befolyást gyakoroltak. Köztudomású volt tehát, hogy amikor a németek 1944. március 19-én az országba jöttek, olyan kormányt akartak felállítani, melynek prominens feladata lesz a zsidókérdés likvidálása, ennek mi is tudatában voltunk, akik szerepet vállaltunk a kormányban. SULYOK DEZSŐ NÉPÜGYÉSZ: Azt mondja, ha nem vállalta volna a miniszteri tisztséget, akkor Veesenmayer elutazott volna és ellenséges megszállás következett volna be. Nem merült fel Önben az a gondolat, hogy az ország jövőjét hosszabb távlatban szemlélve, sokkal jobb megoldás ez, minthogy német bábkormányt alakítsanak? KUNDER: Nézetem szerint az akkori helyzetben a kormányzónak kellett az összes szempontok egybevetésével dönteni, s ha a kormányzó úgy döntött, ahogyan döntött, akkor én nem látván úgy a kulisszák mögé, mint ahogy ő látott, nem tehettem mást, minthogy elvállaltam a miniszterséget, annál is inkább, mivel a kormányzónak meg voltak az érvei arra, hogy magát erre a lépésre elszánja. SULYOK DEZSŐ NÉPÜGYÉSZ: Mint kereskedelmi miniszter tett-e valamilyen intézkedést háborús előkészületünk fokozására? KUNDER: Az ezt követő időben az ország teljesítőképességének legvégső határán mozgott, így annak felfokozása szinte lehetetlen volt. „A bekövetkezett hadüzenet után Imrédy Béla politikája arra irányult, hogy a háborút fokozottabb mértékben folytatni kell, és minden eszközt meg kell ragadni annak győzelmes befejezése érdekében. Ez állott politikai harcainak központjában. A közfelfogást így igyekezett terelni. Ehhez igénybe vette a sajtót és politikai szószéket." 373 Ténylegesen.
