Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
zése az egyetlen lehetőség Magyarországon a belpolitikai erők megfelelő jobboldali irányba való terelésére. Óva intettem őt minden kényszerítő lépés megtételétől, ami a németeknek esetleg eszébe juthatna, mert ebben a magyar-német viszony tartósságának megbontását láttam. Kifejezetten tudomására hoztam azt, hogy semmiféle olyan intézkedésre ne gondoljanak, amely illetéktelen beavatkozás jellegét viselné magán, mert ez Magyarországon lehetetlenné tenné egy esetleg reménnyel kecsegtető kormány megalakítását. Nem felel meg a valóságnak az, illetve nem emlékszem arra, hogy Veesenmayer figyelmét Magyarország jelentékeny ember és anyag tartalékára felhívtam volna, amit a háborúba még nem vetettek be. Ennek a beszélgetésnek további folyománya azonban nem volt. 1944. március 19-én meglepetéssel értesültem, hogy Budapestre német csapatok érkeztek és hogy kiadták az utasítást, hogy semmiféle ellenállás ne legyen. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: Az 1943-ban lezajlott beszélgetés és a bekövetkezett események között nem látott ön összefüggést? IMRÉDY: Kizártnak tartom, hogy a beszélgetés és az elmúlt év március 19-én lezajlott események között bármi összefüggés lett volna. 309 Egy vacsora utáni diskurzusból, mert hiszen nem előre megbeszélt összejövetelről volt szó, ilyen következtetést levonni nem lehet. A közbeeső nagy időpont is kizárttá teszi az összefüggést. Magából a felvilágosítás tartalmából is mindenre következtetni lehet, csak arra nem, hogy egy ilyen lépés történjék, különösen akkor, amikor kifejezetten megmondtam, hogy tartózkodjanak minden erőszakos lépéstől. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: Hogyan tartja azt elfogadhatónak, hogy egy idegen állampolgárral vacsora után összeül és arról beszél, hogy a magyar belpolitikának irányát hogyan lehetne megváltoztatni? IMRÉDY: Tudatában vagyok annak, hogy külföldi személyekkel nem szabad ilyen kérdésekről beszélni, de figyelembe kell venni, hogy Magyarország Németországgal barátságban volt, és egy baráti állam megbízottjáról volt szó. Éppen azt hangoztattam, hogy ne avatkozzanak bele Magyarország belügyeibe. Egyébként ilyen természetű beszélgetések folytak külföldi újságírókkal is, azok is érdeklődtek belső ügyeink iránt. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: Amikor a németek már itt voltak, Veesenmayer Önnel tárgyalt, az Ön pártjával. IMRÉDY: A németek bejövetele után megalakult kormányban nekem is tárcát kellett volna vállalnom. E kérdésben Veesenmayerral folytak tárgyalások, aki kért, hogy látogassam meg. Nem akartam egyedül menni, Rajnisst és Rátz Jenőt kértem fel, Veesenmayer 1943. novemberi látogatása és a német megszállás között természetesen volt összefüggés. A megszállás politikai tervének kimunkálásában, majd a kormányalakítási tárgyalásokban jelentős szerepet játszottak Veesenmayer magyarországi tapasztalatai és javaslatai.
