Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
Mivel ilyen horribilis összeget semmiféle vállalat nem tud megkeresni, különösen állami ellenőrzés mellett, nyilvánvaló volt, hogy ez a vállalat hatalmas eladósodására fog vezetni az SS irányában. Egy pótmegállapodás pedig kimondotta, hogy ha 25 esztendő múlva a vállalat eladásra kerül, arra az SS-nek elővételi joga van. Mivel én a magyar kormány részéről kijelentettem, hogy a szerződést nem vagyunk hajlandók megkötni, így kerültem szembe a németekkel. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ a Bp. 305. §-a értelmében 281 vádlott elé tárja a Budapesti Népügyészségen tett vallomásáról készült jegyzőkönyv harmadik oldalának harmadik bekezdését. Csak nem állítja Ön, hogy a németeknek ez védelmi háborúja volt? Magyarország is támadó háborúhoz csatlakozott. IMRÉDY: Az én megítélésem szerint, bár a németek háborúja támadó jellegű volt, a magyar háború védelmi jellegű háborúnak minősíthető. Köztudomású ugyanis, hogy azt Kassának az oroszok által történő bombázása váltotta ki." 82 Legalábbis a hivatalos állásfoglalás ez volt, s én efölött kritikát nem gyakoroltam. Másrészről védelmi jellegű volt Magyarország háborúja azért is, mert célja nem idegen területek megszerzése volt, csupán a magyar határok biztonságát akarta védeni. Célom az volt, hogy e védelmi habomban a védelem szempontjából állítsuk a háború szolgálatába gazdasági erőinket. Védekező háborúban nemcsak a védekező szabja meg a felkészültséget, hanem a támadó is. Miután a támadások ereje is fokozódott, védelmi felkészültségünket is fokozni kellett. Bár akkor már Magyarországon a védelem fokozása illuzórikus volt, mert a légitámadások következtében gazdasági erőnk egye hanyatlott. HORVÁTH ZOLTÁN POLITIKAI ÜGYÉSZ: A magyarfüggetlenség szempontjából aggályosnak tartotta a ránk erőszakolt kormányban való részvételt? IMRÉDY: A magyar függetlenség szempontjából komoly aggályt nem éreztem afölött, hogy a Sztójay-kormányban miniszteri tárcát vállaltam, mert 1944. március 19-én ígéret történt német részről, hogy orvosolják a Magyarország szuverenitását ért sérelmet és kivonulnak az országból, ha a németeknek megfelelő kormány alakul. Az volt a felfogásom, hogyha magyar részről szakszerűen kezeljük a közgazdasági kérdéseket, akkor elősegítjük a németek kivonulását. Erre annál is inkább reményem volt, mert úgy véltem, hogy a németekkel szemben Magyarország különleges helyet foglal el, és meg tudjuk valósítani azt, amit akarunk. POLITIKAI ÜGYÉSZ: A német megszállás alatt hivatalos kimutatás szerint Német281 Ez a paragrafus rendelkezik a követendő eljárásról arra az esetre, ha a vádlott főtárgyalási vallomása lényegesen eltér a megelőző eljárásban tett vallomásaitól. Ez esetben az elnök őt erre figyelmezteti, az eltérés okát megkérdezi, az előző vallomásokról felvett jegyzőkönyveket részben vagy egészben felolvastathatja. 282 1 941. június 26-án, 13 óra 6-8 perc között egy három bombázóból álló repülőraj 29 bombát dobott Kassa városára. A légitámadásnak 32 halott, 60 súlyos és 220 könnyű sebesült áldozata volt, kb. 3 millió pengő anyagi kár keletkezett. A gépeken nem volt felségjel és hovatartozásuk mindmáig nem derült ki. Ugyanezen a napon kétségkívül szovjet repülők géppuskával tüzeltek a Budapest-Kőrösmező között közlekedő gyorsvonatra. A magyar államvezetés vizsgálat nélkül szovjet akciónak ítélte a bombázást, és ürügynek tekintette megtorló légitámadásra és a Szovjetunióval való hadiállapot bejelentésére.
