Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

volt a benyomásom, hogy Európa békéje és biztonsága egy-két esztendeig feltétlenül biztosítva van, tehát minden erőnket belső újjáépítésre, s a gazdasági egyensúly biz­tosítására fordíthatjuk. Itt kell megemlítenem, hogy az 1930-1931 évek gazdasági krízisének bekövetkezésekor a Népszövetség 252 pénzügyi helyzetünk ellenőrzésére megbízottat küldött Magyarországra. Az első ellenőrző Mr. Tyler volt. Ugyanekkor a Nemzeti Banknál is működött külföldi tanácsadó Mr. Bruce személyében. Ezek a külföldi ellenőrző tényezők 1938-ig tartózkodtak Magyarországon. 1937-ben már vi­lágossá vált, hogy Magyarországnak olyannyira sikerül gazdasági helyzetét konszo­lidálnia, hogy ellenőrzésre tovább nincs szükség. Ennek következtében belső gazda­sági rekonstrukció csak Magyarország gazdasági helyzetének ilyetén való konszoli­dálása után kezdődhetett, ez volt az a feladat, amelyre én vállalkoztam. Ebben a minőségemben támogatott az a külföldön szerzett benyomás, hogy a gaz­dasági újjáépítési munka útjában semmiféle külföldi akadályok nem állanak. 1938 augusztusában láttam, hogy a cseh kérdés 253 lassan kiéleződik. Ennek első hulláma 1938 májusában volt tapasztalható. Ebben az időben kezdett Anglia érdek­lődni a cseh helyzet iránt, angol megbízottat küldött Csehszlovákiába Mr. Runciman személyében, aki Prágában hosszas tárgyalásokat folytatott, és a cseh kérdést tanul­mányozta. A cseh probléma ekkor vált aktuálissá. Amikor a kormányzót németorszá­gi útjára elkísértem Hamburgba és Berlinbe, akkor nyilvánvalóvá vált előttem, hogy a cseh kérdés megoldását a német állam a legközelebb megoldandó aktualitások közé sorolja és rövidesen sor kerül a kérdés megoldására. Erről az utamról ezzel az imp­resszióval tértem haza. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: Miniszterelnöksége idején teljesen egyetértett a kormányzó­val abban, hogy a szélsőjobboldali megmozdulásokat feltétlenül vissza kell szorítani. Ön ki is adta az úgynevezett 3400. számú rendeletet, mely szerint köztisztviselők szél­sőjobboldali pártokba nem léphetnek be. Ezután került sor az Ön németországi és olaszországi utazására, s amikor Ön visszatért, akkor megvalósította a 38-as kört, 254 s ezen körön belül már tekintélyelvekről beszélt. Hogyan értelmezi Ön a 3400-as ren­delet és az októberi szavai közötti éles ellentétet? IMRÉDY: Egyrészt a 3400. számú rendelet kiadása és másrészről németországi, va­lamint olaszországi utazásom után a „38-as körnek" megvalósítása, s ezen belül a te­Hivatalos nevén Nemzetek Szövetsége, az államok nemzetközi szervezete 1919-1946 között. 1924-ben a Népszövetség égisze alatt folyósított kölcsönnel kezdődött meg a magyar gazdasági élet sza­nálása, amely felett a nemzetközi szervezet ellenőrzést gyakorolt. 253 1 93 8 tavaszától, Ausztria bekebelezése után Hitler diplomáciai offenzívát indított a Szudéta-vidék Németországhoz való csatolása érdekében. Végső célja Csehszlovákia feldarabolása volt. Az országon belül ebben számított a náci Szudétanémet Pártra és a szlovák szeparatista irányzatra. Külpolitikailag a magyar revíziós és a lengyel területszerző törekvésekre épített. Hitler Csehszlovákia-ellenes terveiben te­kintetbe vette az angol-francia „megbékéltetési" politikát is, amely kész volt messzemenő engedmények­re abban a hitben, hogy ezek árán megmentheti az európai békét. 254 Az „1938-as kör" első összejövetelét 1938. október 25-én a Magyar Mérnök és Építészegylet helyi­ségében tartotta. Imrédy a klubjellegű szervezetben a jobboldali fiatal értelmiség elitjét kívánta tömöríte­ni és a továbbiakban bázisnak szánta egy szélesebb mozgalom kiépítéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents