Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

többek között azt mondotta, hogy „Oroszország már el is feledte, hogy Magyarország csatlakozott az antikomintern paktumhoz". Köztudomású volt, hogy a magyar-orosz viszony az antikomintem után is teljesen korrektté, sőt idővel határozottan barátságossá vált. A budapesti szovjet követtel 182 személyes ismeretségben voltam és 1941. év április-májusában egymás házánál köl­csönösen megfordultunk. A háromhatalmi egyezményhez csatlakozásunk sem változtatta meg a két ország viszonyát, sőt Csáky külügyminiszter a háromhatalmi egyezmény aláírásakor külön nyilatkozatot olvasott fel, amely Szovjet-Oroszország felé barátságos fenntartást tar­talmazott. Lerögzítem továbbá, hogy 1939. augusztus 22-én 183 írta alá Ribbentrop a Szovjet­unióval kötött 10 éves megnemtámadási egyezményt. így tehát a komintemhez csatlakozás tényéből semmi összefüggés nem deriválha­tó, vezethető le a több mint két évvel később bekövetkezett politikai és háborús fejle­ményekre. Ezen vádpont tehát megdőlt. 2.1 A közgazdasági miniszterség vállalása 1944 májusában nem jelentette azt, hogy a magyar ipart fokozottan a német hadigépezet szolgálatába állítottam volna. A magyar és német ipar között provideált tárgyalások már régen folyamatban voltak, és azokat német központi szervezetek (melyek a német államhatalom által szervezett és szoros felügyelet alatt álló alakulások voltak), magyar részről pedig a GYOSZ 184 (ké­sőbb a TESZISZ 185 ) befolyásával folytak, persze a magyar kormány tudtával és ellen­őrzése mellett. Ez a helyzet 1944 márciusa után annyiban változott meg, hogy a tár­gyalások mindkét oldalról központi állami irányítás alá kerültek és vezetője magyar részről én voltam. Egy európai ipar racionalizálásának terve volt ennek a hátterében, de meg kell jegyeznem, hogy ezen tárgyalásokban alig jutottunk előre, és azokon a magyar érdekeket kellő keménységgel képviseltem. Ennek igazolására a Rimamurá­nyi 186 akkori műszaki vezérigazgatója, Tettmayer Alfréd tanúkénti kihallgatását ké­rem. 187 Azon vádirati megállapítással szemben, hogy az ország iparát a német hadigépezet szolgálatába állítottam volna, bizonyíték a Weiss Manfréd-ügy. 188 Ez sokkal fonto­1939. szeptember 24.-1941. június 23. között a budapesti szovjet diplomáciai missziót Nyikolaj Saranov vezette. 183 A helyes dátum 1939. augusztus 23. 184 Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége. 1 Társadalmi Egyesületek Szövetsége Ipari Szakosztálya (Keresztény Gyáripari Vállalatok Szövetsé­ge)­1 A Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekeltségébe tartozó kohászati, fémipari, barnaszén-, vasérc-, magnezit- és mészköbányászati nagyvállalat, telephelyei vol­tak Ózdon, Salgótarjánban, Farkaslyukon stb. 187 Kihallgatására nem került sor. 188 Ez ideig legteljesebb feldolgozása: Karsai Elek-Szinai Miklós: A Weiss Manfréd vagyon német kéz­re kerülésének története. Századok, 1961. 4-5. sz. - A német iratokat lásd: A Wilhelmstrasse. 675., 684., 686. és 687. sz. dokumentumok.

Next

/
Thumbnails
Contents