Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
I. FEJEZET BEVEZETÉS
geinek is. Imrédy „... kedvelt tagja volt mind a pénz-, mind a szellemi arisztokrácia körének. így többször megfordult a gazdag zsidó pénzarisztokrácia házainál is, mint pl. a Fellner, báró Weiss, Chorin stb. családoknál... Weiss Fülöp, a Kereskedelmi Bank ... vezetője nagyon szerette... és valószínűleg ő támogatta előmenetelében". 3 Imrédy ambícióit jelentékenyen erősítette felesége, Nelky Irén befolyása is. A miniszterelnökségen szolgálatot teljesítő Szentiványi Domokos diplomata szerint „Imrédy felesége szintén rendkívül hiú és nagyravágyó természettel bírt, s így férjét gyakran vitte helytelen utakra." 4 1930-ban Imrédy megismerkedett Gömbös Gyulával, aki az idő tájt honvédelmi miniszter volt. Szorosabb kapcsolatuk azonban csak 1932 nyarán kezdődött, amikor Gömbös - Horthy azon ígéretének birtokában, hogy legkésőbb ez év őszén miniszterelnökké dezignálja - már javában tárgyalt legszűkebb környezetével a 95 pontos „nemzeti munkatervről". Gömbös látókörében nem volt egyetlen komoly pénzügyi szakember sem, s ezért nem nélkülözhette Imrédyt. Valószínűleg ekkortájt léphetett be az Etelközi Szövetségbe, hiszen Gömbös bizalmas hívei - és már Imrédyt is ezek közé sorolhatjuk-többnyire Ex-tagok voltak. Gömbös 1932 októberében megalakult kormányában a pénzügyminiszteri tárcát Imrédy kapta meg, és annak egyik legtekintélyesebb és legbefolyásosabb támaszává vált. Imrédy nemcsak a fentebb említett okokból került új pozíciójába, hanem azért is, mert kitűnő kapcsolatai voltak a londoni Cityvel, s azon belül is a Bank of England vezetőivel. A brit pénzemberek kívánsága jelentős szerepet játszott abban, hogy Imrédy, tárcájáról lemondván, 1935 januárjában a beteg és idős Popovics Sándor helyett átvette a Magyar Nemzeti Bank elnökségét. Ebben a funkciójában dolgozta ki 1937-1938 fordulóján - Judik József nevű bizalmas munkatársával - a győri program néven ismertté vált 1 milliárd pengős fegyverkezési és hadi célzatú infrastrukturális beruházási tervet. Darányi Kálmán miniszterelnök 1938. március 9-én megalakult második kormányában (első kabinetje 1936 októberétől volt hivatalban) Imrédy töltötte be az újonnan létesített tárca nélküli közgazdasági miniszteri tisztséget, valamint elkészítette az ún. első zsidótörvény tervezetét. Nem volt titok az sem, hogy előbb-utóbb átveszi a kormányfői hivatalt. Darányi ugyanis túlságosan gyengekezűnek bizonyult a mindinkább erősödő nyilasmozgalommal szemben, és a kormányzó május első napjaiban végleg elhatározta leváltását. A konzervatív vezető körök utódjául Imrédyt ajánlották, aki 1938. május 14-cn minisztereivel együtt letette a hivatali esküt. Az új kormány bemutatkozását és programját feszült érdeklődés várta. A száraz, színtelen Darányi után a túlfűtött egyéniségű, szuggesztíven, sodró szellemi erővel fellépő Imrédy könnyen meggyőzte a közvéleményt, hogy ismét olyan államférfi áll Jánnay Zoltán vallomása a politikai rendőrségen. Budapest Főváros Levéltára (BFL) XXV. 1 .a. (Budapesti Népbíróság iratai. Büntetőperes iratok.) Nb. 3953/1945. (Imrédy-per) 61. p. Ráday Levéltár C780 1. doboz. Szentiványi Domokos: Csonka-Magyarország külpolitikája. Kézirat. 137. p.