Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

rosszabb megoldást hárítunk el. Rosszabb megoldás lett volna az, hogy Veesenmayer megbízatását visszaadja, és így román beavatkozásra is sor kerülhetett volna. Ebben az időpontban nem merült fel bennem a gondolat, hogy a németek elvesztették a há­borút. Tudomásom van róla, hogy Veesenmayer felszólítására a már ott lévő Rátz Jenő és több magyar politikus minden miniszteri tárca betöltésére kb. 3-3 posszibilis embert neveztek meg. Emlékezetem szerint ez a megbeszélés már folyt akkor, ami­kor én utolsónak Veesenmayerhez felérkeztem, [és én is ebbe bekapcsolódtam.] 11 A közgazdasági miniszterséget azért vállaltam, mert pártom, sőt a MEP részéről is ily irányú kívánság nyilvánult meg, és azonkívül a közgazdasági kérdések megoldá­sának elősegítése is mint tényező szerepelt. Ebben a minőségemben az volt a vélemé­nyem, hogy a háborút lehetőleg távol kell tartani az ország területéről, tehát ha ezt az ország közgazdasági erőinek segítségével clő[mozdíthatjuk], ez egyben az országnak jól felfogott érdeke is. A zsidókérdésnek általam már akkor ismert megoldási módja ellen az első minisztertanácsok egyikén tiltakoztam, felszólaltam, de a zsidókérdés mérlegelése miniszterségem elvállalásakor nem játszott szerepet. A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségnek [elsődleges] 111 célja az volt, hogy a külső front mögött az otthonnak a belső frontját megszilárdítsa. Ennek a szövetségnek a ve­zetéséről 1944. aug. közepén, néhány nappal a miniszterségről történt lemondásom után szintén lemondtam. 112 Arról, hogy Magyarországról deportált zsidókat Auschwitzban milyen sors érte, valamint, hogy a többi internálótáborokban németek elgázosították vagy más módon megölték az embereket, kósza híreket hallottunk. A németek ez irányú cáfolata olyan határozott volt, hogy azt valóságnak fogadtuk el, és az ellenkező híreszteléseket pro­pagandának minősítettük, ennek dacára a magyar [belügyi] kormány[zat] 113 , mint­hogy a hírek ismétlődtek, tudtommal vizsgálóbizottságot akart kiküldeni, de erre sor nem került, mert a zsidók kiszállítása leállíttatott. A Nemzeti Szövetségnek egyszerű tagja voltam, és egyes plenáris üléscin Sopron­ban is részt vettem. Jaross bizottsági elnöki szerepe egyéni elhatározás volt, amihez az én hozzájárulásomat nem kérték ki. Arról, hogy a Magyar Futár német anyagi esz­közöket vett volna igénybe, illetve, például, hogy a németektől ilyen képanyagot ka­pott volna, semmit nem tudok, felfogásom szerint a lap németbarát volt, azonban nem 110 Utólagos betoldás. 111 Utólagos betoldás. 112 A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetsége a Magyar Megújulás Pártja félkatonai szervezete 1944-ben. Elnöki tisztét Imrédy Béla töltötte be, parancsnoka Ney Károly ügyvéd, tartalékos főhadnagy volt, a szer­vezésben közreműködött Bolhóy Imre százados. A mintegy 150-200 főnyi KABSZ fegyveres csapatot 1944 szeptemberében alárendelték a nyilas fegyveres erők főparancsnokának, Kovarcz Emilnek, majd 1944. november 16-án feloszlatták. 113 Utólagos javítás.

Next

/
Thumbnails
Contents