Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
néhány nappal Darányi tárcanélküli közgazdasági miniszterré nevezett ki", e helyett a tényeknek pontosan megfelelő helyes szöveg az, hogy: „a győri beszéd elhangzása után néhány nappal Darányi újjáalakította kormányát, amelyben én is részt vettem mint közgazdasági miniszter". Ugyanezen lap végére kérem még beiktatni a következőket. A bemházási program tervezete és a végleges törvény szerint is a megterhelés csak az 50 000 P-nél nagyobb vagyonokra hámlt, szociális okokból. Ugyanezen jegyzőkönyv 3-ik lapján a 3-ik bekezdésben kérem a „reformjaim megvalósítása érdekében" és a „tágabb körű rendeleti kormányzásra" szavak közé a következő szavakat beiktatni: „a tárgyköröket és a felhatalmazásokat pontosan meghatározó kerettörvényekben". 99 Az 5-ik lapon kérném az ut. bek. 4-ik sorában a „felszólítást" szót helyettesíteni a „kérést, illetve meghívást" szavakkal. 100 Az antikomintem paktumhoz 101 való csatlakozást előkészítette a vezetésem alatt álló komiány. A csatlakozást indokolttá tette Magyarországnak a Horthy kormányzó irányítása alatt 1919 óta következetesen folytatott kommunistaellenes politikája. 1938 márciusától májusáig, mint a Darányi kormány közgazdasági minisztere, a benyújtott úgynevezett első zsidótörvény-javaslattal kapcsolatban különösebb közgazdasági aggályokat nem tápláltam, és ennek a nézetemnek a képviselőház bizottságai előtt is kifejezést adtam. 1938 májusában, bemutatkozó beszédem napján nyújtottam be két törvényjavaslatot, amelyek a belső rend megszilárdítását célozták, és az akkori politikai helyzetben, nyilvánvalóan a szélsőjobboldali mozgalom ellen irányultak. A szélsőjobboldali mozgalmakkal szemben álláspontom a miniszterelnökségem alatt szerzett tapasztalatom alapján annyiban szenvedett változást, hogy tudomást szereztem arról, mennyi jó szándékú magyar ember vallja magát ehhez az irányzathoz tartozónak, főleg azért, hogy a Magyarországon szükséges társadalmi reformok táborát erősítsem, [sic!] A mozgalom agitációjával és módszereivel azonban egész miniszterelnökségem alatt változatlanul élesen szembeálltam, és ennek bizonyságául a dec. 1-i tüntetés elfojtását, a Magyar Élet Mozgalom megalapítását, e mozgalomnak a nyilaskcresztesekkel való küzdelmét, a biharnagybajomi választást hozhatom fel. 102 Miniszterelnökségem alatt jutottam továbbá arra a meggyőződésre A mondat eredetileg a következőképpen szerepelt a jegyzőkönyvben: „A disszidensek azt állították, hogy én diktatúrára török, holott én csak arra törekedtem, hogy reformjaim megvalósítása érdekében tágabb körű rendeleti kormányzásra nyerjek felhatalmazást." Az 1944. március 19-i eseményekről van szó. A kifogásolt mondat: „Még délelőtt felszólítást kaptam Veescnmayertől, hogy keressem fel a német követségen." 101 A Kommunista Internacionálé és a SzovjcUinió elleni politika koordinálására 1936. november 25-én Németország és Japán egyezményt kötöttek. Ehhez eredeti aláíró minőségében 1937. november 6-án csatlakozott Olaszország. Az egyezmény ideológiai tartalma fokozatosan kiürült, és a hozzá való csatlakozás a tengelyhatalmakkal való szolidaritás és a nyugati demokráciákkal való szembefordulás jelképévé vált. Magyarország 1939. február 24-én írta alá a paktumot. 102 1938. december l-jén kb. 10 000 nyilas tüntető követelte Budapesten a letartóztatott hungaristák szabadlábra helyezését. A demonstrációt a rendőrség szétverte, az összecsapásnak egy halálos áldozata volt a tüntetők közül, 348 személyt letartóztattak. - A biharnagybaj omi időközi választás 1939. február 2-án zajlott le, báró Vay László kormánypárti jelölt 5964 szavazattal fölényes győzelmet aratott az 1365 voksot szerző nyilas Gunda Lajos felett.
