Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
lyek szerint részben zsidó származású vagyok. Ennek leellenőrzése céljából testvéremet kiküldtcm a Szudétaföldre, és ő egy olyan keresztlevelet hozott el a szóban forgó nagyanyámról, amely szerint nagyanyám mindkét szülője és mind a négy nagyszülője keresztény volt. Később politikai ellenfeleim egy olyan keresztlevelet produkáltak nagyanyáin fölmenőiről, amelyek szerint nagyanyámnak két nagyszülője zsidó volt és mindketten akkor már élő dédapámmal, aki akkor hét éves volt, keresztelkedtek meg 1814-ben. A későbbi kutatások utóbbi adatot kétségessé tették, de meg kell állapítanom, hogy ebben a vonatkozásban ma sem látok egészen tisztán. Fenti körülmény indított arra az elhatározásomra, hogy 1939 februárjában lemondjak és lemondásom indító okáról a közvéleményt tájékoztassam. Ezután a hozzám közelálló politikusokkal együtt gróf Teleki Pál miniszterelnöksége idején a Magyar Elet Pártjának keretén belül fejtettem ki politikai működést, és a pártnak azt a szárnyát képviseltük másokkal együtt, amely a fokozottabb szociálpolitikát követelte. Az 1939. évi általános választásokon több helyen választottak meg képviselőnek, és ezek közül a pécsi mandátumot tartottam meg. Gróf Teleki Pál miniszterelnökkel különböző ellentéteim támadtak, amelyek főleg abból fakadtak, hogy én politikájának ütemét túl lassúnak ítéltem. Ezek az ellentétek végül is arra vezettek, hogy 1940. október elején a Magyar Elet Pártjából kiléptem. Velem együtt lépett ki Jaross Andor is, és pár nappal később még több képviselő. Báró Vay Lászlóhoz a Magyar Elet Pártjának országos elnökéhez és gróf Teleki Pál miniszterelnökhöz intézett kilépő leveleimnek másolatai a jelen jegyzőkönyvhöz 4./ és 5./ alatt csatoltatnak. 83 Még 1940 októberében Magyar Megújulás Pártja néven új országos pártot alakítottam, amelynek 26 képviselő tagja lett a parlamentben végül. A Jugoszláviával szembeni katonai akció és a Szovjetunióval szembeni háborúba lépés tekintetében csak mint parlamenti pártvezérnek volt szerepem annyiban, hogy az ezekre vonatkozó utólagos kormánybcjelentéseket tudomásul vettük. Ehhez hozzáteszem azt, hogy az akkor általam ismert tények birtokában a kormánynak ezeket a lépéseit helyeseltem, de mostani kihallgatásaim során nyert értesülések arra mutatnak, hogy akkor nem voltam teljesen informálva az összes tényről. Horthy kormányzóval ebben az időben érintkezésem nem volt, sőt lemondásomtól 1944. március 20-ig nem voltam nála audiencián. Bárdossy kormányával szemben is ellenzéki álláspontot foglaltam el, de ezt mérsékeltem személyérc való tekintettel. Kállay Miklóssal szemben személyileg szintén nem voltak ellentéteim, dc ingatag kül- és belpolitikáját élesen helytelenítettem. Parlamenti beszédeimben és egyéb megnyilatkozásaimban határozottan leszögeztem azt az álláspontomat, hogy a magyar külpolitikának őszintén, egyenesen és minden ingadozás nélkül a német birodalommal kell együtt haladnia, és ugyanígy a belpolitika terén is meg kell valósítani III. fejezet 1 1. sz. dokumentum.