A levéltárak és a szocialista irattárak kapcsolatai. A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIV. vándorgyűlésén, Miskolc, 1982 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 3. (Budapest, 1983)

Hozzászólások

dő meg. Vagy: mindazok az iratok, amelyek alig tartalmaznak többet, vagy semmivel sem tartalmaznak többet, mint az ezek alapján vezetett nyilvántartások, nem képeznek történeti értéket. Gondolok itt például az iparengedélyekre, amelyekről iparlajstromot kell vezetnie a tanácsnak. 5. / Általános jellegű problémát jelent a tanácsok egyedi jellegű hatósági tevékenysége. Mennyiben jelent ez történeti értékű iratot? Egy konkrét kérdés ezzel kapcsolatban: történeti értékü-e az a nagy mennyiségű épitési-bontási stb. iratanyag, amelyekből a terveket a tervtárba kiemelték? A nagyobb beruházások, dokumentációs iratait más forrásból - például beruházó vállalat - jobban, egységesebben lehetne megőrizni, mint az épitésügyi szakigazgatási szerv anyagából 6. / Végül felvetném, w

ogy ténylegesen történeti értéket képeznek-e a segédkönyvek, iktató- és mutatókönyvek ön magukban? Tehát érdemes-e eltenni őket abban az esetben, ha a történeti kutatást az iratokban nem segitik elő, mert jelentéktelen mennyiségű az illető szervtől átvett megőrzött történeti értékű irat. Mindenképpen megfontolandónak tartom, nem kezdődhetne-e meg a mikrofilmezés terén történő előrelépésünk az iktató- és mutatókönyvek mikrofilmezésével. Ezeknek az előkészítése is viszonylag könnyebb feladat, s a levéltárak sokszáz méternyi, egyes esetekben több ezer méternyi anyagtól is megszabadulnának. Levéltárunknak az a tapasztalata - s ebben szeretném hallani a kollegák véleményét is - hogy az őrizetükben lévő polgári és szocialista