A levéltárak és a szocialista irattárak kapcsolatai. A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIV. vándorgyűlésén, Miskolc, 1982 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 3. (Budapest, 1983)

Hozzászólások

vesz át az illetékes levéltár anyagot, ezek az első kategóriába sorolt, államigazgatási szervek, mig a többi szerv vagy értékhatár alá lett sorolva, vagy csak egy szervtipust képvisel, amelyektől csupán néhány kiválasztott esetben vesz át "reprezentációs" céllal iratokat. Hazánkban az értékhatár vizsgálatok csak egy évtizeddel az irattári tervek kampányszerű összeállítása után kezdődtek meg, az UMKL szervezésében. E vizsgálatok két szinten folynak. Egyrészt az állami levéltárak gyűjtőköri szervjegyzékein nyilvántartott kb. I8000 szerv közül ki kell jelölni a legfontosabbakat. Amikor a tanácsi levéltárak megküldték szervjegyzékeiket, az UMKL Módszertani Osztályán nagyon nehéz feladat elé kerültem. Az egyes levéltárak teljesen eltérően vélekedtek a gyűjtőterületükön található szervek értékes, vagy értéktelen voltáról. Volt olyan megye, /Zala/, ahol kevesebb, mint loo értékhatár feletti szervet jelöltek meg, mig - másik végletként - Borsod-Abaúj-Zemplén kb.25oo-at. A BFL bár 317o iktatóhelyet tart nyilván, kiemelten csak a 23 tanácsszervi irattárral és néhány tucat kiemelt fővárosi vállalattal, intézettel roglalkozik gyűjtőterületi munkája során. Nem tisztázott az értékhatár az UMKL-en belül sem, az érdekes az, hogy itt szinte csak a minisztériumokat és a legfőbb államhatalmi, igazságügyi, szövetkezeti érdekképviseleti szerveket tekintik "első kategóriába" sorolandónak. Tisztázni és egységesíteni kell tehát a szervek értékelésének szempontjait. Ez nyilván nem máról holnapra