A levéltárak és a szocialista irattárak kapcsolatai. A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIV. vándorgyűlésén, Miskolc, 1982 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 3. (Budapest, 1983)

Bevezető előadás

feltételező valóság több országban. E rendszerben a szóban e lőadott kérelemre nyomban meghozza az ügyintéző az állásfoglalást, telefonon intézkedik, nyilvántartásában esetleg csak egy jellel regisztrálja az ügyet - és csak a legszükségesebb esetben intézkedik Írásban. Ilyen módon mentesül a hivatal a tömegesen előforduló ügyek jelentős részének irásbafoglalásá tói, majd a kiselejtezéssel járó procedúrától - és a nyilván tartásban tett bejegyzés révén /ami egy statisztikai lap for májában készül/ még az egyedi ügyek alapján általánosító hivatali részleg, illetve a levéltár, majd a történész kutató számára is áttekinthető anyagot szolgáltat. Ez a születésszabályozási téma nálunk egyszerűen ugy jelentkezett, hogy a létrejövő iratok egy részéről nem akartak tudomást venni: - nem iktatták és nem iktatják több helyen az irattermelés egy kevésbé fontosnak itélt részét. Ezekről az iratokról aztán a levéltáros nem is szerez tudomást, kiselejtezésükről nem kérik ki ajvéleményét. A statisztikai lapok vezetését is nem az ügyiratképzés helyett, hanem amellett, plusz feladatként vezették be egyes szerveknél. Tehát a jó példa visszája ra fordult gyakorlata alakult ki. iMár a századfordulót megelőző időtől kezdve azonban nemcsak az iratselejtezés jó megszervezésével, a keletke ző iratanyag mennyiségének visszaszorításával próbáltak úrrá lenni a nagy irattermelés okozta gondokon. A nagytömegű irat anyagban való könnyű és gyors tájékozódás lehetőségeit is keresték. A megoldást az iratanyagnak egy-egy íróasztalig