A levéltárak és a szocialista irattárak kapcsolatai. A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIV. vándorgyűlésén, Miskolc, 1982 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 3. (Budapest, 1983)
Bevezető előadás
átvételére a levéltárak igényt kell, hogy tartsanak. Hozzátartozik ehhez a problémakörhöz az is, hogy nem elegendő az úgynevezett levéltári értékhatár fölé sorolt szervek iratanyagával törődni, figyelemmel kell kisérni az értékhatár alá eső szerveket is. Figyelmeztető példa e tekintetben a mezőgazdasági termelőszövetkezete]', esete, amelyek iratanyagát az ötvenes években még általában teljes egészében ez értékhatár alá eső kategóriába sorolta a levéltárosok többsége. Folytatva azonban az alábbi kérdéskörbe tartozó problémákat, ismert az is, hogy nincs világos képünk arról, hogy mennyi iratanyagot hoz létre évente az országban működő szervek összesége, csupán egyes területek irátképzéséről vannak hozzávetőleges mennyiségi adataink. Nem kivánom részletezni a témát, de az előzőekből következően azt sem tudjuk pontosan, hogy mennyi az az iratanyag, amig a fondképzők által létrehozott irattömegből archiválási célból évente át kellene venniök a levéltáraknak. Mindezekre a kérdésekre csak a központi és helyi levéltári szervek nagyon nagy fokú együttműködése, másrészről az illetékes központi állami szervekkel és valamennyi fondképzővel való tervszerű együttműködés révén lehet majd választ kapni. Ezen adatok nélkül viszont a levéltári munkákat ma már tervezni, vagy célratörően, eredményesen végezni nem lehet. Az iratanyag mennyiségével kapcsolatos problémák sem mai keletűek. A más összefüggésben már emiitett levéltár-