Iratrestaurálás, iratvédelem. A Levéltári Szekció klubnapja 1982 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 2. (Budapest, 1983)

Hozzászólások

kalmas feltételeket biztosító klímaberendezést beszerezni, mint akár csak 100 Ft-ot is kiadni egy fémdobozért. Csak éppen megemlítem a nagyobb helyigény problémáját is. Másrészt nem bizonyított, hogy a dobozhoz szükséges gázpatron milyen élettartamú, milyen gyakran kell cserélni s az sem, milyen kihatással jár a filmek anyagára a patronban felhasznált gáz. Mindezek alapján, úgy tűnik, hogy az OFOTÉRT által propagált fémdobozos filmtárolási rendszer a levéltárak filmtárai szempontjából nem javasolható megoldás lenne. Fehérvári Jenő: A fémdobozos filmtárolási módszer jelenleg még a kísérlelezés stádiumában van. Egyelőre csak kisebb volumenű próbamennyiség gyártására került sor. Első szériáról van tehát szó, amely nemcsak a teljes felszerszámozás, hanem a gyártó cég, a feltaláló és az OFOTÉRT költségeit is tartalmazza. Ezért került ily magasra egy doboz ára. Nyilván, ha a rendszer beválik, s ha egyes területeken bebizonyosodik felhasználásának előnyössége, akkor kerülhet sor a nagyobb szériában történő gyártásra, ami minden bizonnyal lényegesen olcsóbb egységárat eredményez. Borsa Iván: A xerox-géppel kapcsolatban a Bács-Kiskun megyei Levéltárból Pintér Ilona részéről elhangzott kérdésre — beszerzési nehézségekre történt utalás — megemlíti, hogy bizonyos félreértést kíván tisztázni. Egyre inkább terjed, hogy minden elektrosztatikus másolóberendezést xerox-nak neveznek. Van olyan gyorsmásoló berendezés, amelyik cinkoxidos papírra végzi el a másolást. Irodákban ma ez eléggé elterjedt és ez elég költséges, viszont a minőség nem olyan jó, de arra jó, hogy megóvja az embert attól, hogy valamit még egyszer le kelljen gépelni. Tehát ezek beszerzése általában könnyebb. Kalmár-Nagy Imre: Xerox-témához szeretnék hozzászólni. Budapest Főváros Levéltárának sokszorosító műhelyéről, annak házilagos kiadvány előállítási munkájáról szeretnék egy pár szót szólni. Mint ismeretes, a nyomdaiparban ezidő szerint három alapvető nyomástípust ismerünk, mégpedig a magasnyomást, mélynyomást és a síknyomást. Ezek közül a legelterjedtebb a síknyomás, ezen belül is az ún. ofszetnyomás, ennek az eljárásnak elvi alapja az a felismerés, hogy ha valamely felület zsíros, annak egyszersmind víztaszító tulajdonsága van. A különböző nyomólemezkészítő eljárások - mint pl. a Rota-lemez — ennek a feltételnek tesznek eleget. A lemezkészítésnek három fő