Iratrestaurálás, iratvédelem. A Levéltári Szekció klubnapja 1982 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 2. (Budapest, 1983)

Szekeres József: Budapest Főváros Levéltára iratvédelmi tevékenységéről

A sokféle fizikai károkozó tényező miatt szinte egyidejűleg kellett valamennyi iratvédelmi területen munkánkat megkezdenünk. Az iratvédelmi munkálatok felvételéhez több nehéz kérdéssel kellett szembenéznünk. Egyrészt hiányoztak a beállítható szakemberek, másrészt a hazai és nemzetközi tapasztalatok megismerése is, különböző akadályozó tényezők miatt, nehézségekbe ütközött. Sajnos, hazai szakirányú publikációk alig álltak rendelkezésre. A Levéltári Szemle és a Közlemények évfolyamaiban, a külföldi szakfolyóiratokkal ellentétben, alig-alig látott napvilágot iratvédelmi témájú publikáció. A szakmai értekezleteknek is az utóbbi években egy-két alkalommal szerepelt a napirendjén a tematika egy-egy kérdése. De nem jobb a helyzet napjainkban sem. Az újabban megjelent Levéltári ismeretek kézikönyve 324 oldalnyi anyagából összesen 6,5 oldal, a Levéltári terminológiai lexikon 2194 fogalmából is csak 273 iratvédelmi fogalom található témánkra vonatkozóan. Munkánk megkezdésénél ezért főként szakértőkkel folytatott személyes megbeszélésekre, tanácsadásokra, személyesen szerzett hazai és nemzetközi tapasztalatokra támaszkodhattunk a bőségesen rendelkezésre álló külföldi publikációk mellett. Elsőként 1973-ban a reprográfiai műhely felállítása történt meg. Létesítésének célja a kutatói iratmásolatok és a belső nyomtatvány- és sokszorosítási szükségletek nyomasztó terheinek enyhítésén kívül, a centenáriumi forráskiadványok iratainak másolása mellett a főként hírverési célzattal készítendő kisebb házi kiadványok, kiállítási útmutatók előállítása volt. Úgy véljük — nem is alaptalanul -, hogy a levéltár előtt álló nagyarányú fejlesztési teendők népszerűsítése, s magának a levéltárnak, s történelmi forrásanyagának az ismertetése, a levéltár meMetti közhangulat megteremtése a tanácsi és helytörténeti körökben elengedhetetlen előfeltétele g további előrehaladásnak is. Első, nagyobb visszhangot kiváltó házi kiadványunk a tanácsok 25 éves jubileumára készült, 1QQ0 pélrjányban megjelentetett dokumentumgyűjtemény volt. Később műhelyünk munkaprogramja kiterjedt a levéltári segédletek, évkönyvek rendszeres előállítására. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy házilagos kiadvány előállítása olcsóbb, biztosítja a levéltár függetlenségét g nyomdai kapacitásproblémáktól és minőségileg is a célnak megfelelő színvonalú műveket eredményez. Ez ideig nyolc kötetet nyomtattunk ki, gz eyes másolási munka mintegy félszázezer, az ofszetnyomás kb. 300-350 000 A/4-es méretű lapnyi anyagot eredményez. A műhelyben - esetenkénti kisegítés alkalmazásával egy magas képzettségű nyomdai szakember dolgozik. A műhely gépparkja két másoló-nyomólemez készítőből, egy vágógépből, egy A/3-as ofszet nyomógépből, továbbá egy filmiemezkészítő berendezésből áll. A másodikként belépő könyvkötészeti műhely — két mesterfokú szakképzettségű állandó és egy időszaki dolgozóval és hét munkagépt