A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár. 1981 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 1. (Budapest, 1983)

I. A Levéltári forráskiadás - Varga J. János: Buda török alóli felszabadulásának évfordulója és a levéltári forráskutatás

Az ülésszak kerettémákra épülne, amely foglalkozna a felszabadító háborúk időszakának kül- és belpolitikai kérdéseivel, közöttük Buda felszabadításának ügyével, társadalom- és gazdaságtörténettel, elemezné a hadászati problémákat, s fölvázolná az európai és hazai ideológiai áramlatokat. A tudományos konferencián elsősorban olyan országok szakembereinek a megjelenésére számítunk, amelyeknek fiai részt vettek a közös európai akcióban és a hadműveletekben: így Ausztria, a német állam, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország képviselőire, de meghívnánk Törökország, Franciaország, Anglia történészeit, valamint a török uralom alól később felszabadult balkáni országok és a mai Jugoszlávia képviselőit is. Az ünnepi megemlékezés másik konkrét formája egy kiadványsorozat lenne, kettős: magyar és latin címmel, amelyben közreadnánk a hazai és külföldi szerzőknek az említett témakörökből írt tanulmányait, az ülésszak anyagát, új és eddig még ismeretlen forrásokat tartalmazó publikációt és egy, az iskolák és a szélesebb olvasóközönség számára összeállított dokumentumgyűjteményt, utóbbit magyar nyelven, gazdag képanyaggal. Mindezt kiegészíthetné egy reprezentatív kiállítás, s egy Buda-vári emléktábla, amely kifejezné tiszteletünket és kegyeletünket a hősök iránt. Szép, ugyanakkor nehéz feladat lesz e célkitűzések megvalósítása. Természetes tehát, hogy csak széles körű hazai és nemzetközi együttműködéssel lehet a munkánk eredményes. Ami bennünket, levéltárosokat érint, ami a mi feladatunkat illeti, az elsősorban a hazai, másodsorban a külföldi, ma még ismeretlen vagy nem publikált levéltári források feltárása és kiadása. Károlyi Árpád említett monográfiája elsősorban külföldi levéltárak anyagára épült. Fölhasználta mindazt, amihez közvetlenül vagy közvetett módon hozzájutott a bécsi és berlini levéltárak anyagából, a párizsi külügyminisztériumi archívumból, a vatikáni levéltár correspondentiájából, továbbá a turini állami levéltárban föllelhető katonai jelentésekből, s a nikolsburgi levéltár irataiból. A hazai forrásokra csak szerényen, elsősorban a Batthyányak körmendi levéltárára támaszkodhatott. Károlyi Árpád és Wellmann Imre munkájának megjelenése óta csaknem 100, illetve 50 esztendő telt el. Azóta számos külföldi és hazai forrás vált ismertté, s válik azzá napjainkban is. Segítségükkel a felszabadító háborúk időszakának újabb részletei világosodnak meg, vitás kérdések dőlnek el, s illeszkednek az összefüggésekbe. A külföldi levéltárak még ma is őriznek ide vonatkozó föltáratlan vagy kiadatlan iratanyagot. A Merseburgi Állami Levéltár »Österreich, Politische Korrespondenz" című fondja például számos jelentést, levelet es haditervet tartalmaz Buda visszafoglalásával és az azt követő eseményekkel kapcsolatban. A Drezdai Állami Levéltár „Geheimes Archiv"-ja a magyarországi hadi eseményeken kívül az újrakezdés éveiről is tudósít, az ottaniak szemével,