A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár. 1981 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 1. (Budapest, 1983)

I. A Levéltári forráskiadás - Varga J. János: Buda török alóli felszabadulásának évfordulója és a levéltári forráskutatás

VARGA J. JÁNOS: Buda török uralom alóli felszabadulásának évfordu/ó/a és a levéltári forráskutatás 1686 tavaszán osztrák, német, svéd és itáliai csapatok, francia, angol, skót és spanyol önkéntesek menetelnek Buda felé. Több, mint hatvanezer fős, korszerűen fölszerelt hadsereg (amely a magyarokkal hetvenhatezer főre egészült ki), olyan, amilyen a magyarországi török hódítás kezdete óta nem lépett az ország területére. A nyolcvanas években Buda ostroma létrejöttének vagy elmaradásának kérdése Madridtól Konstantinápolyig és Londontól Rómáig szinte kizárólagosan foglalkoztatta a nemzetközi politika vezető köreit. Az európai diplomácia számára az első lökést a kibontakozás irányába Bécs 1683-as ostroma és sikeres fölmentése adta meg: létrejön a Habsburg birodalom, Lengyelország a pápai állam és Velence törökellenes szövetsége, amelyhez később Oroszország is csatlakozik. Néhány ország azonban távol tartja magát a szövetségtől, vagy várakozó álláspontra helyezkedik, mint Franciaország és Anglia. Ugyanakkor, sajátos módon, Magyarország szerepét sem tekinthetjük egyértelműnek: elég ha Thököly Imre török orientációjú politikájára vagy Erdély szerepére gondolunk. Ellentmondásokkal terhesen tehát, de Habsburg-szervezéssel mégis kibontakoznak a következő években egy európai méretű és jelentőségű vállalkozás körvonalai: a kontinens majd minden országa elküldi fiait Buda alá - még ha egyik-másik csak önkénteseket is -, hogy azt a magyarokkal együtt visszahódítsák Európa számára. Európai üggyé vált a város fölszabadítása, ahogy azt a következő évszázadban Voltaire mondotta, s ehhez napjaink történésze - aki jelenünk gondjaival is szemléli a múltat - azt teheti hozzá, hogy ebben az összefogásban az európai egységre való törekvés gondolata fogalmazódott meg. Más tanulságai is vannak azonban a közelgő évfordulónak. Buda felszabadítása döntő fordulat kezdetét jelentette: nyitánya volt az egész ország felszabadításáért folytatott háborúnak. 1686. szeptember 2. után a török hadsereg egymás után szenvedi el vereségeit nyílt csatákban és várostromokban, mígnem 1699-ben békekötésre kényszerül, s a Maros-köztől eltekintve teljesen kiszorul az országból. A karlócai béke új korszak kezdetét jelentette hazánk történelmében. Új korszakét, amely magában hordozta a történeti valóság ellentmondásosságát: egyfelől új elnyomás kezdetét, a Habsburg hatalom magyarországi berendezkedését jelentette, másfelől kiindulópontja volt hazánk és fővárosunk új társadalmi és gazdasági fejlődésének.