A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár. 1981 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 1. (Budapest, 1983)

I. A Levéltári forráskiadás - Bán Péter: A dézsmajegyzékek új forráskiadásáról

jegyzetben utaltunk. A dolog logikája folytán nem tehettük ugyanezt a dézsmaösszegből levont plébánosi quarta s más kiadások tételeivel; ezeknél, valamint a kamara tiszta bevételeként kimutatott résznél a dézsmások ada­tait kellett meghagynunk. Ez utóbbihoz hasonlóan jártunk el a tizedkerületek végső összegzéseinél, mert emezek lényege a kiadások s a tiszta haszon regisztrálása volt. Ilyenkor a magunk districtus-összegzései keresendők a megfelelő jegyzetszámok alatt, a számítási eltérések kinyomozható tényezői­vel együtt. Minden dézsmakerület forrásközlő táblázataihoz jegyzetapparátus csat­lakozik. Jegyzetbe utaltuk a mi forráskritikai megjegyzéseinket, figyelemfel­keltő következtetésekre lehetőséget adó és biztató észrevételeinket, vala­mint az eredeti lajstrom minden szövegrészét, amely szétoldotta volna a táb­lázatos rendszert. így pl. jegyzetszámok alatt találni az egyéni adómentesség magyarázatait, az egyes jobbágycsoportok tizedének speciális felhasználá­sára vonatkozó feljegyzéseket, az extraneus birtoklásra utaló adatokat. A szomszédos falvak szántóin, szőlőhegyein termelő külbirtokosokat, idegeneket (extranei, forenses) a termelési helyen dézsmálták. Az összeírok vagy megadták származási helyüket - bár néha tévesen -, vagy nem; nekünk mindenképpen vállalkoznunk kell a nevek összevetésére, legalábbis a közeli helységekben. Olykor aztán még extraneus mivoltukat is elhallgatják a conscriptiók; ekkor vagyunk a legnehezebb helyzetben, s ilyenkor mozgunk a legbizonytalanabb talajon. Táblázatainkban az extraneusokat egyrészt a termelési helyen tüntetjük fel, a falu listájának végén, másrészt felderített anyatelepüléseik lajstromain, ± jellel megkülönböztetve a külbirtokról szár­mazó tizedet. Mint már említettem, a szorosan vett forrásközlő rész után statisztikai táblázatokat helyeztünk el azzal a céllal, hogy ezeket a számításokat a továb­biakban már ne kelljen külön elvégezni minden egyes kutatónak. Az adatokat településenként, azután a dézsmakerületek s végül a vármegye összesítésé­ben közöljük. A 10-nél kevesebb háztartást számláló falvaknak csak azokat az adatait számoltuk ki, melyek szükségesek a districtus torzításmentes összeg­zéséhez. Az első 8 tábla fejrovatainak matematikai-statisztikai szimbólumai a következő abszolút és viszonyszámok közlését jelzik. N = a dézsmafizető ház­tartások száma, az őszi gabona kéveszáma, XA q = a háztartások tizedének mérlegelt számtani átlaga, r (range) = a legnagyobb s a legkisebb dézsma­mennyiség értékének különbsége, M (median) = az adott statisztikai sor tagjainak helyzeti középértéke, Qi és Q.3 (alsó és felső quartilis) — a statisz­tikai sor médián alatti, illetve fölötti tagjainak helyzeti középértéke, Q (quartilis eltérés) — az alsó és felső quartilis számtani közepe. A' = az ún. Bowley­féle hányados. 9 Az utolsó, a 9. táblán az őszi gabonát termelő háztartások megoszlási gyakoriságát számoltuk ki úgy, hogy 0-15, 16-30, 31 -60,

Next

/
Thumbnails
Contents