A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár. 1981 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 1. (Budapest, 1983)
II. Egyházi levéltárak - Szász János: A Magyarországi Unitárius Egyház Levéltára
SZÁSZ JÁNOS: Á Magyarországi Unitárius Egyház Levéltára A levéltár keletkezésének körülményei és iratanyaga nem érthető meg az egyház történetének egészen vázlatos körvonalazása nélkül. Az unitárizmus a 16. században keletkezett, az akkori Erdélyi Fejedelemség területén, Kolozsváron. (A tordai 1568. évi és a marosvásárhelyi 1571. évi országgyűlések törvényesítették először.) Kezdetben Erdélyben terjedt el, majd a vele szomszédos alföldi területeken (Nagyvárad, Simánd, Belényes, Temesvár, Debrecen, Békés, Gyula, Hódmezővásárhely, Makó, Szeged), később a távoli Baranyában is, Pécs központtal. Ezek az egyházközségek azonban elpusztultak a 1 7. század végéig, az ellenreformációs törekvések következményeként. Ujabb - és azóta is folyamatosan élő - unitárius egyházi szervezkedés a 19. század második felében kezdődött a mai Magyarország területén,azután, hogy az 1 848. évi XX. tc. és az ezt megerősítő kiegyezés az unitárius vallást „törvényesen bevett vallásfelekezetnek" nyilvánította, és egyenrangúvá tette az ország valamennyi történeti egyházával. Előbb a fővárosban, majd több vidéki helyen alakult unitárius gyülekezet, amelyek szervezetszerűen az erdélyi anyaegyházhoz csatlakoztak. 1902-ben megalakult az új gyülekezetekből a Kolozsvári Püspökség IX. (Duna-Tiszamenti) esperessége és ez, különböző elnevezések alatt, több-kevesebb önállósággal, napjainkig összefoglalója maradt az unitárius egyháznak Magyarországon. Az első világháború befejeztével a IX. esperesi kör önálló egyházzá, püspöki vikáriátussá alakul 1923-ban, és így él 1 940-ig. 1940 és 1944 között önálló státusa megszűnik és újra Kozsvárhoz csatolják. 1945-ben, a vesztett második világháború pusztításainak helyreállítására és az új társadalmi viszonyokban való elhelyezkedésre ideiglenes budapesti egyházi képviselőtanács alakul egy lelkészi és egy világi elnökkel, amely feladatát elvégezve 1947-ben átadja helyét a Magyarországi Unitárius Egyházkör Püspöki Helynökségének. 1971 -ben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának jóváhagyásával az egykori esperesség Unitárius Egyházzá alakul, élén püspökkel és főgondnokkal. Ebben a formában él ma is. A rövid vázlatból is kitűnik levéltárunk néhány sajátossága. Az első ilyen sajátosság, hogy fontos feladatunk a történeti dokumentumok gyűjtése - akár másolatban is. Gyűjtőterületünk határai, legalábbis a múltbeli emlékeinkre vonatkozóan, túlterjednek az ország határain. Időkeretben pedig hiatus van a 16-1 7. századi és a 19-20. századi unitárius történet emlékei között. Másik sajátosság, hogy a levéltár bázisát adó főhatósági iratanyag meglehetősen
