A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár. 1981 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 1. (Budapest, 1983)

II. Egyházi levéltárak - Beke Margit: Az esztergomi prímási és főkáptalani levéltár

1. Garamszentbenedeki uradalom: nemcsényi, taszári, kovácsi, kisapáti, csehi, bessenyői, nyéki, szebellébi ispánságok. 2. Esztergomi uradalom: nánai, epöli, letkési ispánságok. 3. Zenyéri uradalom: tapsonyi, somogyszobi, fehéregyházi ispánságok. A garamszentbenedeki uradalom Trianon után Csehszlovákiához került, a zenyéri pedig Somogy megyében volt. A gazdálkozdás során létrejött iratok képezik a gazdasági levéltárat, amely hű képet nyújt a századok társadalmáról, gazdasági tevékenységéről. A székeskáptalan Esztergomból a török elől 1543-ban az érsekséggel együtt Nagyszombatba tette át székhelyét, ahonnan csak 1820-ban költözött vissza. A levéltárat a káptalan, természetesen magával vitte. Végleges helyet 1 856 után kapott a bazilikában, az első szinten, faaiiványokun, üleivc fiOkos szekrényekben. Ma a második szinten található, újabb Salgó-polcokkal kiegészítve, könnyű létrarendszerrel ellátva.. A levéltárból kiemelték a Mohács előtti okelveleket, amelyeknek száma 2937 db. Az első oklevél az 1075-ös garamszentbenedeki alapítólevél, amely átiratban maradt ránk, eredeti pedig 11 57-ből Martirius érsek kiállításában. A káptalan jogaira vonatkozó korai iratok szintén itt találhatók. Jelentőségénél fogva kiemelkednek a levéltár anyagából a főkáptalan szokásos üléseiről vezetett konzisztoriumi jegyzőkönyvek, levelezések, amelyek az Acta consistorialia (1 765-1950) nevet viselik. A legtartkábbak, legérdekesebbek az elhunyt esztergomi kanonokok után megmaradt dokumentumok, amelyek a Kanonoki iratok és hagyatékok (1 554- 1950) sorozatában találhatók. Jelenleg több mint 200 kanonok szerepel itt, több-kevesebb irattal. Kinevezési diplomák, önéletrajzok, inventariumok, gyógyszertári könyvek és számlák, nyomdai elszámolások, végrendeletek, pápai oklevelek, esetleg kutatócédulák találhatók e gyűjteményben. A kanonoki nevek mellett látható évszám néhol jóval meghaladja a kanonok életkorát az esetleges családi levelezések és hagyatéki tárgyalások elhúzódása folytán. Jordánszky Elek pl. 1 765-1 840-ig élt, míg az iratok 1554-1 843 közötti időszakot ölelik át. Nyilván családi levelezések bővítik saját éveinek iratanyagát. Az ő könyvtárából került ki egyik igen korai bibliafordításunk (1 51 6-19) a Jordánszky-kódex, amelyet a Bibliothéca őriz. Itt találhatók Börnkopf Ignác (1 741 -1 809) volt jezsuita, esztergomi kanonok, a pesti Központi Szeminárium kormányzójának iratai, aki elsők között kísérelte meg összeállítani az esztergomi kanonokok névsorát. Értékes Somogyi Károly (1 811 -1888) könyvtáros és levéltárosnak, az Akadémia tagjának iratanyaga. 1 880-ban Szegednek ajánlotta fel teljes könyvtárát - ezzel kapcsolatos levelezése olvasható nálunk. Szintén könyvtáros és levéltáros volt Knauz Ferdinánd (1 831 -1 898) esztergomi kanonok, akinek történeti és forráskiadványai jelentősek. O szerkesztette a Monumenta Ecclesiae Strigoniensis (1 874-1882) I—11. kötetét, megírta a Kortan