Gerhard Péter - Koltai Gábor: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei IV. 1980. március 8. - 1989. szeptember 24. Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 16. Levéltári segédletek 9. (Budapest, 2011)
Az MSZMP budapesti vezetése 1980 és 1989 között
Munkabizottságok Az 1970-es évektől egyre nagyobb szerepet kaptak a Bp. PB munkájának segítésében a mellette működő, a Bp. PB alakuló ülésein megválasztott munkabizottságok, amelyek szakterületükön részt vettek a vezető testületek döntéseinek előkészítésében. A munkabizottságokat az illetékes budapesti titkár vezette, tagjai a Bp. PB osztályvezetői mellett az adott téma szakemberei, pártmunkások valamint állami szervek és társadalmi szervezetek képviselői voltak. A munkabizottsági munkának nem volt feltétele a Bp. PB-tagság. 1980-ban hat munkabizottság működött: 21 fős tagsággal állt fel a Pártépítési, a Propaganda és Művelődési valamint a Gazdaságpolitikai Munkabizottság, 19 fővel alakult meg a Várospolitikai, az Ifjúságpolitikai Munkabizottság valamint a Testnevelési és Sportbizottság. 1985-ben csökkentett létszámban, 15 fős tagsággal már csak négy munkabizottság alakult meg, a Propaganda és Művelődési, a Pártépítési, az Ifjúságpolitikai és a Gazdaságpolitikai Munkabizottság. 1988 decemberében az addig működő munkabizottságok megszűntek. Helyettük három új testület alakult meg: a Pártszervezési, a Város- és Gazdaságpolitikai valamint a Társadalompolitikai Munkabizottság.27 Mellettük lehetőség nyílt űn. ad hoc bizottságok alakítására, így például 1989 februárjában megalakult a felsőoktatási ad hoc bizottság.28 Osztályok29 30 A fővárosi osztálystruktúra a tárgyalt időszakban 1988 decemberéig lényegében változatlan feladatmegosztás alapján működött. Az osztályok tevékenységi körét világosan elhatárolták, amelybe mindenkor beletartozott az illetékességükbe tartozó területek káderügyeinek felügyelete. Korszakunkban először a Bp. VB 1981. szeptember 23-ai ülésén vizsgálták felül az 1970-es évek során elfogadott, az egyes osztályok feladatait és munkarendjét meghatározó szabályozásokat.'0 Ekkor jelentős átalakítást nem hajtottak végre az osztálystruktúrában, inkább csak aktualizálták a korábbi határozatokat. A Bp. PB 1988. december 19-ei határozata már jelentősebb átalakulást 27 BFL XXXV.l.a.3. 225. öe. (1988. december 19.) 28 BFL XXXV. 1 .a.3. 226. öe. ( 1989. február 6.) 29 Az állampárti bürokráciáról és az apparátusról ld.: Kornai 1993. 68., 72-75. o; a fővárosi apparátus osztályainak helyzetéről bővebben ld.: Gerhard Péter-Koltai Gábor: Az MSZMP budapesti vezetése 1957 és 1962 között. In: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületéinek napirendi jegyzékei, 1957. június 8-1962. október 22. I. kötet. Szerk.: Gerhard Péter-Koltai Gábor. BFL, Budapest, 2010. Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári segédletek VI. Levéltári dokumentáció 13. 24-26. o.; Rácz Attila-V. László Zsófia: Az MSZMP budapesti vezetése 1962 és 1970 között. In: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületéinek napirendi jegyzékei, 1962. október 31- 1970. október 23. II. kötet. Szerk.: Rácz Attila-V. László Zsófia. BFL, Budapest, 2010. Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári segédletek VII. Levéltári dokumentáció 14. 26-27. o. 30 BFL XXXV. 1 .a.4. 619. öe. ( 1981. szeptember 23.) 27
