Gerhard Péter - Koltai Gábor: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei IV. 1980. március 8. - 1989. szeptember 24. Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 16. Levéltári segédletek 9. (Budapest, 2011)
Az MSZMP budapesti vezetése 1980 és 1989 között
1988-ig a következő szervezeti felépítés működött: az első titkár mellett négy titkár tevékenykedett, közülük egy titkár a PTO, egy a GPO, egy az APÓ, a MŰO, az Archívum és az Oktatási Igazgatóság, egy pedig a PGO, a KAO és a Fegyelmi Csoport munkáját felügyelte. Az 1988. december 7-ei Bp. VB-iilésen határoztak - az 1988. májusi országos pártértekezleten elhatározott szervezeti korszerűsítések jegyében - a titkárok számának és hatáskörének megváltoztatásáról. Ekkortól a Titkárságot valamint a Budapesti Honvédelmi Bizottságot vezető első titkár mellett csupán három titkár maradt. A pártszervezési titkár irányította a Pártszervezési és a Pártgazdálkodási Osztályt, és a fegyelmi ügyek felügyelete is hozzá került, mivel a Fegyelmi Csoport ekkortól a PSZO alá tartozott. A város- és gazdaságpolitikai titkár felügyelte a Város- és Gazdaságpolitikai Osztályt, míg a társadalompolitikai titkár a Társadalompolitikai Osztályt valamint a Politikai Propaganda és Művelődési Központot.22 Említést kell tennünk továbbá az ún. vezetői értekezletekről. A Budapesti Pártbizottság 1981-es munkarendje intézkedett e testület felállításáról a „soros feladatok, programok egyeztetése, az apparátus, a Fővárosi Tanács és a tömegszervezetek munkájának koordinálása” céljából. A kéthetente ülésező értekezlet résztvevői a Bp. PB titkárai mellett a fővárosi tanácselnök és a KISZ budapesti első titkára voltak.23 Fegyelmi Bizottság A vezető testületek mellett működött a Budapesti Pártbizottság Fegyelmi Bizottsága is, amely a Fegyelmi Csoport által előkészített anyagok alapján tett javaslatot a Bp. VB elé kerülő pártfegyelmi ügyek kapcsán, ezzel általában a kerületi jogú PB-k döntéseit bírálták el másodfokon. Az 1959-ben módosított szervezeti szabályzat lehetővé tette, hogy a Fegyelmi Bizottság tagjai ne csak a Bp. PB tagjai lehessenek, ettől fogva a szabályzat csupán a bizottsági elnök kötelező Bp. PB- tagságát írta elő.24 Az 1985-től hatályos szervezeti szabályzat már nem rendelkezett arról, hogy kik lehetnek a Fegyelmi Bizottság tagjai. Még fontosabb újítás volt ekkortól, hogy a Fegyelmi Bizottság immár saját hatáskörben határozott a pártfegyelmi ügyekben, nem csupán javaslatokat terjesztett a Bp. VB elé, azzal az egyetlen megkötéssel, hogy tevékenységéről rendszeresen be kell számolnia a Bp. PB-nek.25 22 BFL XXXV. 1 .a.4. 793. őe. ( 1988. december 7.) 23 BFL XXXV. 1 .a.3. 174. őe. (1981. június 22.) A testület iratanyaga a BFL XXXV. I .a.5. alatt található meg. 24 A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának jegyzőkönyve. 1959. november 30-december 5. Kossuth, Budapest, I960. 625. o. 25 MSZMP 1985. 602-603. o. 25
