Gerhard Péter - Koltai Gábor: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei IV. 1980. március 8. - 1989. szeptember 24. Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 16. Levéltári segédletek 9. (Budapest, 2011)
Az MSZMP budapesti vezetése 1980 és 1989 között
Az MSZMP budapesti vezetése 1980 és 1989 között Gerhard Péter - Kottái Gábor A Magyar Szocialista Munkáspárt fővárosi pártszervezete a XII. kongresszust megelőzően, 1980. március 8-9-én tartotta pártértekezletét. Az előkészítés és a lebonyolítás során minden a megszokott rutin szerint történt: a pártalapszervezetek megválasztották a kerületi szintű pártértekezletre küldendő képviselőiket, a kerületiek a budapesti küldötteket, majd a fővárosi pártértekezlet is megválasztotta a kongresszusra küldendő delegáltjait, miután elfogadta a Budapesti Pártbizottság 1975-1980 közötti működéséről szóló beszámolót, és megválasztotta az új pártbizottsági tagokat.1 A pártértekezlet elvben a fővárosi párttagok képviseletére ült össze. Az 1980 és 1989 közötti korszak első éveiben a fővárosi párttagság létszáma még folyamatosan növekedett. Egy 1980-ban készült előterjesztés szerint 216 085 párttag tartozott a Budapesti Bizottsághoz, közülük 78 588 fő, azaz 36,4%-uk volt nő.1 2 3 Az MSZMP országos taglétszáma 1981. január 1-jén 826 268 fő volt, azaz az MSZMP-tagok hozzávetőlegesen egynegyede valamelyik fővárosi alapszervezet tagja volt. ' A fővárosi párttagság létszáma 1986-ban tetőzött 225 579 fővel.4 Az évtized második felében azután megkezdődött a budapesti tagság számának csökkenése, majd meredek hanyatlása. Amíg 1987-ben 222 096 fővárosi párttag volt, addig számuk 1988 végére már 200 174 főre csökkent. Ekkora mértékű fogyás már nem magyarázható kizárólag az 1987-1988-as tagkönyvcsere során ki maradiakkal. Maga a tagfelvételi statisztika az 1987 novembere és 1988 februárja között lezajlott tagkönyvcsere révén kikerültek számát ugyanis 13 453 főre tette, akiknek egy része még az 1987. évi adatokban jelent meg. Míg a kizárások száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott az évtized során, a kilépések száma az évtized közepétől enyhén emelkedni kezdett, hogy aztán 1988- ban robbanásszerűen megugorjon.5 Másfelől a tagfelvételek száma is megfogyatkozott: míg 1980- ban még 7 658 fő lépett be valamelyik fővárosi alapszervezetbe, 1988-ban már csak 2 091. A pártba belépők között azonban a nők létszáma folyamatosan emelkedett: az 1980-as 37,4%-ról 1 Mivel az államszocialista rendszer alapvető jellemzőit már több helyütt leírták, e tanulmányban kifejezetten csak az MSZMP legfontosabb területi pártszervezetének, a Budapesti Bizottságnak a szervezeti rendszerét kívánjuk bemutatni. A szocialista rendszer alapvető sajátosságairól ld. például Kornai János: A szocialista rendszer. Kritikai politikai gazdaságtan. HVG Kiadó, Budapest, 1993. (A továbbiakban: Kornai 1993.) Az MSZMP Budapesti Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei. (A továbbiakban: BFL XXXV.I.a.3.) 180. őe. (1982. április 15.) 3 Az MSZMP Politikai Bizottság iratai. (A továbbiakban: MOL M-KS-288.5.) 823. öe. Az MSZMP PB 1981. március 31 -ei ülése. 4 Az MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei. (A továbbiakban: BFL XXXV. I .a.4.) 777. öe. ( 1988. március 2.) 5 Az 1987-es 3 402-ről 1988-ra 17 530 főre ugrott meg a pártból önként távozó budapestiek létszáma. 11
