Forrai Attila - Rácz Attila - V. László Zsófia: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei III. 1970. október 31. - 1980. március 5. Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 15. Levéltári segédletek 8. (Budapest, 2011)
Bevezető
megfelelő rendben. Az adott testület megnevezését és jelzetét a kötet fejlécében tüntettük fel. Az egyes napirendek címében jelöltük az ülés dátumát, az ülés jellegére vonatkozó megjegyzéseket (rendkívüli, kibővített, együttes vagy zárt), az őrzési egységek, valamint a jegyzőkönyv oldalainak számát. Valamennyi ülés külön őrzési egységbe került. A főszöveg a tárgyalt napirendi pontok és alpontok szerkesztett címét, valamint a hozzá tartozó oldalszámokat tartalmazza az egyes jegyzőkönyvi részek szerint (határozati jegyzőkönyv, szerkesztett jegyzőkönyv, előterjesztés, határozat, röpszavazás). A napirendi pontok után zárójelben közöltük az adott napirendre vonatkozó egyéb megjegyzéseket (napirendről levéve; névsor; csak a meghívóban szerepel), illetve lábjegyzetben az esetleges szerkesztői kiegészítéseket. A napirendek témájának pontos megállapításához nem csupán az MSZMP budapesti pártarchívumában írógépen rögzített jegyzékeket használtuk fel, hanem az ülésekről készült jegyzőkönyveket, valamint az ezekhez mellékelt előterjesztéseket, tájékoztatókat és határozatokat is, hiszen csak ezek összevetéséből lehetett pontosan megállapítani az egyes napirendi témákat. A jegyzőkönyvek határozatiak és szerkesztettek lehetnek. A határozati jegyzőkönyvekben szerepel a meghívottak és a hozzászólók neve, a napirendi pontok címe és a határozatok, míg a szerkesztett jegyzőkönyvek az egyes hozzászólások lényegét is tartalmazzák. A jegyzőkönyv(ek) után következnek a napirendek sorrendjében az előterjesztések és a határozatok. Az előterjesztések típusát (jelentés, javaslat, beszámoló, tervezet stb.) és az előterjesztő szerv nevét a napirendi pont címében jelöltük. Ha nincs feltüntetve az előterjesztő szerv neve, akkor a Budapesti Pártbizottság (Bp. PB), illetve a Budapesti Végrehajtó Bizottság (Bp. VB) volt az előterjesztő. Amennyiben az előadó kiléte megállapítható volt, akkor az ő nevét is feltüntettük. Az előterjesztő szerv, illetve az előadó nevének közlése ugyanis segítheti a kutatót az előterjesztő szerv anyagában történő további kutatásban. A Bp. VB a sürgős döntések, kinevezések esetében rendkívüli ülések összehívása helyett az ún. röpszavazásokon hozta meg a döntéseket. A röpszavazásokon nem volt szükség a tagok együttes jelenlétére, csupán aláírásukkal szavaztak az adott kérdésben. A röpszavazásokat az időrendben következő VB-iiléshez soroltuk, és ezt külön jelöltük. A napirendi jegyzékek magyartalan, értelemzavaró és pontatlan megfogalmazásai esetében stiláris, nyelvhelyességi, illetve helyesírási korrekciókat alkalmaztunk, a napirendi pontokat pedig, amennyiben szükséges volt, áttekinthetőbbé tagoltuk. Meghagytuk és dőlt betűvel jelöltük viszont az adott korszak szóhasználatát tükröző - akkor egyértelmű - fogalmakat, amelyek esetleg ma egészen mást jelentenek, és átfogalmazásuk túlságosan nehézkessé tette volna a szöveget (például: felszabadulási munkaverseny, ellenforradalom, ellenséges elemek stb.). Nem tüntettük fel viszont az érdemi - budapesti vonatkozású - információt nem tartalmazó bejelentéseket, a következő vezetőségi ülésekről, illetve az MSZMP országos vezető testületi üléseinek időpontjáról szóló tájékoztatókat. 8
