Forrai Attila - Rácz Attila - V. László Zsófia: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei III. 1970. október 31. - 1980. március 5. Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 15. Levéltári segédletek 8. (Budapest, 2011)
Bevezető
Szabályzatnak a megvitatása, és az azokról szóló állásfoglalás kialakítása szerepelt a napirendi pontok között.17 Budapesti Pártbizottság Két pártértekezlet között a párt vezető szerve a pártbizottság volt. A Szervezeti Szabályzat szerint a pártbizottságoknak legalább háromhavonta ülésezniük kellett.18 A Bp. PB ennél általában gyakrabban - egy-egy hosszabb nyári szünetet kivéve - havonta-kéthavonta összeült. A legtöbb ülést, kilencet, 1978-ban tartották, 1973-ban, 1977-ben és 1979-ben viszont csak ötöt-ötöt. A testület az 1970-es és 1980-as pártértekezlet között összesen 64 alkalommal ülésezett. A pártértekezleteket követően 1970. november 1-jén és 1975. március 2-án tartották meg a Bp. PB alakuló ülését, amelyen megválasztották a Bp. PB titkárait, a Bp. VB tagjait, a Fegyelmi Bizottság tagjait és elnökét, a munkabizottságokat, valamint megerősítették az Esti Hírlap főszerkesztőjét és az osztályvezetőket.19 A Bp. PB egyéb üléseinek több mint fele kibővített ülés volt, amelyre a kerületi és minisztériumi PB-titkárokat, a Bp. PB osztályvezetőit, esetenként a pártiskolák és tömegszervezetek vezetőit, illetve azon intézmények pártvezetőit hívták meg, amelyekkel valamely napirendi pontban foglalkoztak. Rendkívüli ülést 1976-ban kétszer, 1977-ben és 1978-ban egyszer hívtak össze személyi ügyek miatt. 1976-ban egyik alkalommal a XXI. kerületi első titkár helyett kellett új funkcionáriust választani külügyi szolgálata miatt, a másik esetben pedig a HNF budapesti küldöttértekezleten megválasztandó elnökét és titkárát hagyta jóvá a Bp. PB. 1977-ben „halaszthatatlan” változásokról kellett döntenie a pártbizottságnak az V. kerületi első titkár, a Bp. PB és a Bp. VB, illetve az Ifjúságpolitikai Munkabizottság tagjaival kapcsolatban. 1978-ban pedig az MSZMP KB ama döntése indokolta a rendkívüli ülést, hogy Katona Imrét, a Bp. PB első titkárát az Elnöki Tanács titkárának választották, és helyette Méhes Lajost javasolták a Bp. PB élére.20 A rendkívüli ülések gyakorisága azért meglepő, mert 1957-1970 között mindössze kétszer került rá sor.21 Azt azonban nehéz eldönteni, hogy mindez a Bp. PB jelentőségének növekedését jelenti-e vagy éppen a pártélet lazulását. I7BFLXXXV.l.a.2. 5-6. őe. 18 MSZMP 1970. 511.0.; MSZMP 1975. 532. o. 19 BFLXXXV.l.a.3. 99. őe. (1970. november 1.); uo. 128. őe. (1975. március 2.) 20 BFL XXXV.l.a.3. 135. őe. (1976. március 4.); uo. 137. őe. (1976. június 11.); uo. 144. őe. (1977. augusztus 26.); uo. 149. őe. (1978. április 21.) 21 1959. október 19-én a közelgő pártértekezlet előkészítése miatt volt szükség a rendkívüli Bp. PB ülésre, 1961. szeptember 13-án pedig Gáspár Sándor első titkár távozását és Kiss Dezső kinevezését jelentették be. BFLXXXV.l.a.3. 16., 29. őe. 14
