Rácz Attila - V. László Zsófia: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei II. 1962. október 31. - 1970. október 23. Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 14. Levéltári segédletek 7. (Budapest, 2010)
Bevezető
határozat, röpszavazás). A napirendi pontok után zárójelben közöltük az adott napirendre vonatkozó egyéb megjegyzéseket (napirendről levéve; névsor; csak a meghívóban szerepel), illetve lábjegyzetben az esetleges szerkesztői kiegészítéseket. A napirendek témájának pontos megállapításához nem csupán az MSZMP budapesti pártarchívumában írógépen rögzített jegyzékeket használtuk fel, hanem az ülésekről készült jegyzőkönyveket, valamint az ezekhez mellékelt előterjesztéseket, tájékoztatókat és határozatokat is, hiszen csak ezek összevetéséből lehetett pontosan megállapítani az egyes napirendi témákat. A jegyzőkönyvek határozatiak és szerkesztettek lehetnek. A határozati jegyzőkönyvekben csak a meghívottak és a hozzászólók nevei, valamint a napirendi pontok és határozatok kivonatai szerepelnek, míg a szerkesztett jegyzőkönyvek az egyes hozzászólások lényegét is tartalmazzák. A jegyzőkönyv(ek) után következnek a napirendek sorrendjében az előterjesztések és a határozatok. Az előterjesztések típusát (jelentés, javaslat, beszámoló, tervezet stb.) és az előterjesztő szerv nevét a napirendi pont címében jelöltük. Ha nincs feltüntetve az előterjesztő szerv neve, akkor a Budapesti Pártbizottság, illetve a Budapesti Végrehajtó Bizottság volt az előterjesztő. Amennyiben az előadó kiléte megállapítható volt, akkor az ő nevét is feltüntettük. Az előterjesztő szerv, illetve az előadó nevének közlése ugyanis segítheti a kutatót az előterjesztő szerv anyagában történő további kutatásban. A Bp. VB a sürgős döntések, kinevezések esetében rendkívüli ülések összehívása helyett az ún. röpszavazásokon hozta meg a döntéseket. A röpszavazásokon nem volt szükség a tagok együttes jelenlétére, csupán aláírásukkal szavaztak az adott kérdésben. A röpszavazásokat az időrendben következő VB-üléshez soroltuk, és ezt külön jelöltük. A napirendi jegyzékek magyartalan, értelemzavaró és pongyola megfogalmazásai esetében stiláris, nyelvhelyességi, illetve helyesírási korrekciókat alkalmaztunk, a napirendi pontokat pedig, amennyiben szükséges volt, áttekinthetőbbé tagoltuk. Meghagytuk és dőlt betűvel jelöltük viszont az adott korszak szóhasználatát tükröző - akkor egyértelmű - fogalmakat, amelyek esetleg ma egészen mást jelentenek, és átfogalmazásuk túlságosan nehézkessé tette volna a szöveget (például: felszabadulási munkaverseny, ellenforradalom, ellenséges elemek stb.). Nem tüntettük fel viszont az érdemi - budapesti vonatkozású - információt nem tartalmazó bejelentéseket, a következő vezetőségi ülésekről, illetve az MSZMP országos vezető testületi üléseinek időpontjáról szóló tájékoztatókat. A káderj avaslatokat, a fegyelmi és a régi (azaz 1945 előtti) párttagsági ügyeket tárgyaló napirendek esetében közöltük az érintettek neveit. Felvettük a csak az előterjesztésekben szereplő neveket is, illetve azokat is, akikről nem született döntés az adott ülésen. A káderj avaslatok esetében terjedelmi okokból nem neveztük meg a betöltött/betöltendő pozíciókat. A pártiskolai beiskolázásoknál - azok jelentős száma miatt - csak az egyéves vagy annál hosszabb időre beiskolázottakat neveztük meg, az ennél rövidebb idejű képzésben résztvevők esetében csak utaltunk arra, hogy névsoruk megtalálható az adott napirendi pont anyagában. A Pro Űrbe és Pro 8
